publikációk a szerzőtől »

Franciaország 2013. január 11-étõl légierejével katonai támogatást nyújt a mali kormányerõknek a fõváros irányába induló dzsihadista szélsõséges csoportokkal szemben. Január 16-ától már a francia szárazföldi egységek is bevetésre kerülnek. Ez utóbbiak számát Párizs várhatóan rövid idõn belül 4000 fõre duzzasztja.

Azzal, hogy a francia fegyveres erõk egységei beavatkoztak a harcokba, a mali konfliktus – legalábbis európai szemszögbõl – új szakaszba lépett. E döntésre azért volt szükség, mert – a korábbi status quót felborítva – az ország északi részét ellenõrzõ iszlamista/dzsihadista csoportok átlépték a 2012 tavasza végén kialakult korábbi „frontvonalat”, és több stratégiai jelentõségû várost foglaltak el. Már valószínûleg sosem derül ki, hogy ezek a mûveletek a mali fõvárost, Bamakót célozták-e hosszú távon, vagy egyszerûen csak a kormányerõk gyengeségét kihasználva kívántak a felkelõ erõk újabb városokat az ellenõrzésük alá vonni, annyi bizonyos, hogy támadásuk hatására Mali vezetése Franciaországhoz fordult katonai segítségért, s az a környezõ országokból átcsoportosított szárazföldi és légi erõkkel szinte azonnal támadásba lendült át.

Az elemzésnek nem célja a kialakuló konfliktus kontextusának ismertetése, errõl magyar nyelven a napokban jelent meg kiváló elemzés Marsai Viktor tollából, „Külföldi

katonai beavatkozás Maliban – az Opération Serval és háttere” címmel. Írásunkban két elemre szeretnénk kitérni. Egyrészt a francia beavatkozás belpolitikai összetevõire, másrészt arra, hogy milyen lehetõségei vannak Magyarországnak a szerepvállalásra, különösen annak fényében, hogy a magyar politikai vezetés nemcsak az EU által indított kiképzõ misszióban kíván részt venni, hanem a Franciaország által indított harci mûveletben is.

 (Elsõ közlés: MKI- tanulmányok, 2013/2.)

Letölthető publikációk:

Fejerdy-Wagner_Mali_a-nemzetkozi-beavatkozas

606 KB

PDF dokumentum

2013.02.04.