publikációk a szerzőtől »

A gyermekjogok megvalósulását felületesen vizsgálók az európai helyzetet bizonyára kielégítőnek találnák, különösen a harmadik világbeli országok drámai állapotaihoz viszonyítva. Azonban az európai állapotok is igencsak elgondolkoztatóak. A kívülről kiegyensúlyozottnak tartott gyermekjogi helyzetet közelről megvizsgálva az egyes országok között jelentős eltéréseket figyelhetünk meg. A gyermekek helyzete Európa jövőjének kulcsát jelenti, s ez a felfogás az ezredforduló után különböző okokból (pl. demográfiai aránytalanságok, bevándorlás) Európában általánosan elfogadottá vált. A jelenlegi jelentős gazdasági, politikai, környezeti és társadalmi változások nagymértékben érintik a gyermekeket is, ezért indokoltnak tűnik a gyermekjogok jelenlegi megvalósulásának áttekintése. Hangsúlyozni kell, hogy bár az európai integráció sikeresnek bizonyult a gyermekek jogainak és szükségleteinek kezelésében, az EU-n belüli helyzet még mindig nem kielégítő. „Fennáll a veszélye annak, hogy a globalizációval és a demográfiával összefüggő új kihívások, amennyiben nem kezelik azokat határozottan, aláássák az európai életszínvonalat. Ez jelentős káros következményekkel járhat a gyermekek helyzetére Európában. Az EU-n belül gyermekbarát társadalmak létrehozására vonatkozó elgondolás így tehát nem választható el attól, hogy az európai integrációt tovább kell mélyíteni és erősíteni”.

A gyermekjogok meglehetősen összetettek, széleskörűek. Az általános alapjogok speciálisan gyermekekre vonatkozó rendelkezésein túl vannak kifejezetten a gyermekekhez köthető jogok. Kizárólagosan vagy mindenekelőtt a gyermekekre vonatkozó jog például a mindkét szülővel való kapcsolattartás joga vagy a tanuláshoz való jog. A gyermekek szükségletei nagyon eltérőek életük különböző szakaszaiban. Az első öt évben a gyermek számára a biztonság, az egészségügyi ellátás a legfontosabb. Kisgyermekkorukban (5–12 év) is szükségük van ezekre, de újabb szükségletek is megjelennek, így a tanuláshoz való jog, amely elengedhetetlen a társadalmi integrációhoz. Tizenévesként pedig felmerül például, hogy az életüket érintő döntésekkel kapcsolatban kifejezhessék véleményüket. Ebben az életszakaszban még inkább kézzelfogható, hogy a szülők szegénysége és a társadalmi kirekesztettség milyen nagymértékben behatárolja, korlátozza a gyermekek számára nyitva álló lehetőségeket, ami egyébként az egész társadalom jövőbeli jólétét is veszélyezteti.

A gyermekjogok elemzése elsősorban a második generációs, azaz a gazdasági, szociális és kulturális jogok biztosítására terjed ki, de egyes polgári és politikai jogok megvalósulásának vizsgálata is szükséges az analízishez. A jövő nemzedékének jogai szükségképpen irányítják a figyelmet a szolidaritási jogokra is. A gyermekek jogai tehát kitűnő példát adnak a jogok összefonódására. A téma fontosságát nemcsak az emberi jogokat átfogó jellege indokolja, de az univerzális egyezmény egyöntetű, gyors elfogadása révén – ezt az egyezményt írta alá és ratifikálta a legtöbb ország – egyetemesen elfogadott jogokról is beszélhetünk. A széleskörű elfogadottság egyébként egyedülállóan jó alapot ad a nemzetközi együttműködéshez, ami az emberi jogok nagy részéről nem mondható el. A téma, azaz a gyermekjogok nemcsak azok alanyait, így a gyermekeket érintik, de minden, a gyermekekkel kapcsolatba kerülő személyt is. Azaz e jogok megvalósulása nemcsak a szülők, de hivatásuk révén tanárok, orvosok, bírók stb. tevékenységét is befolyásolja.

Letölthető publikációk:

A gyermekjogok megvalósulását befolyásoló tényezők Európában

226 KB

PDF dokumentum

2009.09.14.