publikációk a szerzőtől »

Kouchner, Bernard (Avignon, 1939–) francia orvos, politikus. Az Orvosok Határok Nélkül, valamint a Világ Orvosai humanitárius orvosi szervezetek alapítója, az ENSZ koszovói különleges megbízottja (1999–2001), miniszter több francia szocialista kormányban, 2007. május 18. óta François Fillon kormányának külügyi és európai ügyekért felelős minisztere.

Egyetemista korában csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz, 1965-ig medikusként a Kommunista Egyetemi Hallgatók szervezetét vezette. Az 1968-as diáklázadások során megalapította a Párizsi Orvosi Kar sztrájkbizottságát. Később a szocialista, majd a radikális párt tagja lett. Végül ismét a szocialistáknál állapodott meg (1998).

Politikai érdeklődése mellett humanitárius elkötelezettsége is korán megmutatkozott. A diáklázadásokat követően a francia orvosi misszió keretében a nigériai polgárháború által sújtott Biafra országrészbe utazott, a Francia Vöröskereszt irányítása alatt álló első orvoscsoport tagjaként. (Ebből az időből származik Kouchner nemzetközi beceneve, a „french doctor”.) A nigériai kormánnyal való konfliktus elkerülése végett a Vöröskereszt nem adott nagy publicitást az éhínségnek és a nigériai hadsereg által a polgári lakosság és a civil létesítmények ellen elkövetett akcióknak sem. A Vöröskereszt orvosainak egyfajta titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk. Kouchner és egyes kollégái ennek kapcsán egyre nyíltabban kezdték bírálni a Vöröskereszt hozzáállását, és nyíltan népirtásról beszéltek Nigériában. A katasztrófa szemtanúiként kötelességüknek érezték az aktívabb fellépést, a nemzetközi közösség és közvélemény tájékoztatását. E tapasztalatok motiválták Kouchnert és kollégáit az Orvosok Határok Nélkül (Médecins Sans Frontičres – MSF) független humanitárus, orvosi segítségnyújtási szervezet megalapításakor (1971). Kouchnert a szervezet elnökévé választották. Az alapítók alapelvként határozták meg az áldozatok megkülönböztetés nélkül való megsegítését, valamint az orvosok által látott és tapasztalt események dokumentálását és nyilvánosság elé tárását. Kouchner az 1970-es években számos háború és természeti katasztrófa által sújtott térségben megfordult. Az évtized végén kiéleződtek az MSF-en belüli viták a működés alapelveiről, Koutchner végül is szakított a szervezettel.

Ezt követően új humanitárius orvosi szervezetet alapított, Világ Orvosai (Médecins du Monde) néven, amelynek elnöke, később tiszteletbeli elnöke lett. Az új szervezettel is számos humanitárius akcióban vett részt világszerte (Csád, Uganda, Libanon, Eritrea, Szudán, Afganisztán, Banglades, Salvador). A humanitárius segítségnyújtás kapcsán gyakran szerepelt a médiában, így mind otthon, mind a világban jelentős ismertségre tett szert. Következetesen támogatta a humanitárius beavatkozás elvét, a humanitárius beavatkozást nem csak jognak, hanem egyes estekben kifejezett kötelességnek gondolja.

Kouchner 1999 júliusa és 2001 januárja között az ENSZ koszovói különleges megbízottja volt. Ő vezette a Biztonsági Tanács 1244. sz. határozata alapján létrejött nemzetközi civil közigazgatást; hatáskörébe tartozott a humanitárius segítségnyújtás, a gazdaság, a demokratikus intézményrendszer kiépítése. Nem szimpatizált Koszovó etnikai kantonokra történő felosztásának elképzelésével, de nem ellenezte például az egyes, szórványban élő szerbek átköltöztetését nagyobb etnikai tömbökbe. Nem támogatta Koszovó függetlenségének tervét sem, ellenben fontosnak tartotta a tartomány széleskörű autonómiáját. Mindvégig támogatásáról biztosította a koszovói albánokat.

2003-ban az iraki háború előtt széleskörű szövetségi rendszer keretében megvalósuló közös, multilaterális fellépés fontosságát hangsúlyozta Száddám Huszeinnel szemben. Az emberi jogok sérelmére hivatkozva nem vetette el a fegyveres beavatkozás gondolatát sem. Nem támogatta ugyanakkor az amerikai–brit háborús készülődést, mert ENSZ-felhatalmazáson alapuló hadműveletet tartott volna kívánatosnak. Bírálta a francia kormány álláspontját is annak egyoldalúsága és hajthatatlansága miatt, amely véleménye szerint nem volt konstruktív és hasznos a válság megoldásának szempontjából. A háború megindítását követően a francia politikai osztály és értelmiség soraiból Kouchner mutatkozott a leginkább megértőnek az amerikai beavatkozással kapcsolatban. Később kifogásolni kezdte az amerikai megszállás körülményeit és az emberi jogok megsértését.

Eközben Franciaországban több alkalommal vállalt államtitkári és miniszteri posztokat, Michel Rocard, Edith Cresson, Pierre Bérégovoy, majd Lionel Jospin szocialista kormányában: 1988-ban szociális és munkaügyi államtitkár; 1988–1991-ben humanitárius ügyekért felelős államtitkár; 1991–1992-ben a külügyminisztérium humanitárius ügyekkel megbízott államtitkára; 1992–1993-ban, majd 2001–2002-ben egészségügyi miniszter.  1994 és 1997 között (még pártonkívüliként) a Francia Szocialista Párt európai parlamenti képviselője volt. (Funkciói ellenére a szocialista pártnak csak 1998-ban lett tagja.) Magát a mérsékelt, modern és nyitott baloldal képviselőjének vallja, amit röviden csak szociáldemokrata meggyőződésnek nevez.

A Sarkozy elnök által számára 2007. május 10-én felajánlott külügyi és Európa-ügyekért felelős miniszteri tárcát (az új államfővel történt sorozatos konzultációkat követően) május 18-án fogadta el. Vagyis tárcát vállalt François Fillon jobbközép kormányában. Ezt követően kizárták a szocialista pártból. Kinevezésével személyesen jeleníti meg a politikai közép és a baloldal felé való nyitást. A kormány beiktatásakor Kouchner volt a legnépszerűbb miniszter.