Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

PÉCZELI ANNA

Kényszerek vs. remények – avagy – szükségesek-e az atomfegyverek?

Mint ahogy azt a cím is sugallja, dolgozatomban alapvetően arra a kérdésre keresem a választ, hogy: szükség van-e még napjainkban az atomfegyverekre? Maga a kérdés 2007 januárjában került újra a figyelem középpontjába, amikor az amerikai politikai elit számos jeles képviselője a Wall Street Journal hasábjain megjelentette ’A World Free of Nuclear Weapons’ című cikkét, melyben egy atomfegyver-mentes világ tervét vetették fel, és számos javaslatot tettek ennek gyakorlati megvalósítására. Tervüket az újonnan megválasztott Obama-adminisztráció is beemelte programjába, és ennek jegyében több területen igyekszik olyan útra terelni az amerikai külpolitikát, melynek végcélja a teljes leszerelés lehet hosszú távon.

Hipotézisem szerint azonban, jelenleg még szükség van ezekre a fegyverekre. Egyetlen igazi realitás a számuk csökkentése lehet, azonban még ez is komoly problémákba ütközik – többek között ezt is be szeretném bizonyítani dolgozatomban. Mindezek alátámasztása végett igyekszem majd feltárni az atomfegyverek szükségessége mellett és ellen szóló legfőbb elméleti és gyakorlati érveket, illetve a leszerelés megvalósításának legfontosabb akadályait. Ebbe a struktúrába beleillesztve, nem csak a rengeteg sajtófigyelmet kapó külső tényezőket – Iránt, Észak-Koreát vagy Oroszországot –, hanem a véleményem szerint sokkal fontosabb belpolitikai viszonyokat is igyekszem majd elemezni.

Ebben a dolgozatban időbeli szempontból kizárólag az Obama-adminisztrációval szeretnék foglalkozni, amennyiben azonban a kontextus megkívánná a történeti visszatekintést, ott ezt természetesen nem mulasztom el. Továbbá azt is megjegyezném, hogy idén tavasszal több olyan esemény várható, melyek kulcsfontosságúak ebben a témakörben, azonban a dolgozat elkészülte után fognak csak letisztázódni. Így több alkalommal leszek kénytelen egy-egy fejezetet különböző lehetséges forgatókönyvvel lezárni, a várható eredmények tükrében. Emellett, a téma aktualitása miatt felmerül még egy hiányosság, nevezetesen az, hogy még nem igazán állnak rendelkezésemre friss szakkönyvek, így elsősorban a legnagyobb kutatóintézetek és stratégiai kutatóközpontok elemzéseit fogom használni, kiegészítve a napi sajtó legfrissebb fejleményeivel. Megnézek még továbbá számos elsődleges forrást is, a témában érintett felek hivatalos álláspontjainak bemutatása végett. Módszertanilag nem egy lineáris, időrendi sorrendet fogok követni, hanem a már említett tematikus megközelítést, melyben hipotézisem bizonyítására külön csoportba gyűjtöm a pro és kontra érveket, ezeken belül pedig a külső és belső okokat.

Végül pedig már itt is hangsúlyoznám, hogy ezen okok bármelyike megérne egy külön tanulmányt is – dolgozatom keretei között azonban én mindössze arra törekszem, hogy hipotézisem bizonyítása érdekében a lehető legteljesebb képet alakítsam ki a kérdésben szerepet játszó fontosabb tényezőkről. Éppen ezért nem fogom részletesen tárgyalni például az orosz vagy iráni belpolitikai viszonyokat, illetve ezen országok korábbi non-proliferációs politikáit és ezek Egyesült Államokkal kapcsolatos vonatkozásait. Inkább olyan szempontból fogok vizsgálódni, hogy a fontosabb – általam tárgyalt és felvázolt – tényezők milyen módon hatnak az Obama-adminisztráció politikájára, egy nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének lehetőségeire.

Letölthető publikációk:

Kényszerek vs. remények – avagy – szükségesek-e az atomfegyverek?672 KBPDF dokumentum2010.05.12.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius