Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 KÖZLEMÉNY

NÉMETH ISTVÁN

Német Közép- és Délkelet-Európa-tervek a weimari köztársaság éveiben (1919–1933)

Az elsõ világháború után a világháború elõtti és alatti német Mitteleuropa-tervek nem merültek feledésbe. A gazdaság irányítói továbbra is azok közül kerültek ki, akik 1914-ben messzire tekintõ közép-európai célokat javasoltak Bethmann Hollweg birodalmi kancellárnak. Jóllehet a korlátozott cselekvõképességû fiatal köztársaság lehetõségei miatt egykori közép-európai vezetési igényeiket csak zárt ajtók mögött emlegethették, a birodalom gazdaságpolitikájáért továbbra is feleltek.

Az 1920-as évek közepén egész Európában növekedett azoknak a mozgalmaknak a befolyása, amelyek a háborús tapasztalatok nyomán a kooperáció határokon átnyúló formáit tûzték zászlajukra. A túlnyomórészt politikai orientációjú szervezetek közé tartozott Richard Coudenhove-Kalergi Páneurópa mozgalma, valamint Paul Löbe és Walter Schücking Interessengemeinschaft der europäischen Völker (Az európai népek érdekközössége) elnevezésû szervezete. Mellettük egyidejûleg a gazdasághoz közelálló csoportok is felbukkantak, amelyek a kontinentális gazdasági kapcsolatok további élénkítését szorgalmazták. Közéjük tartozott az a bizottság is, amely elõször 1925-ben Bécsben ült össze, hogy elõkészítse a nyár végén ülésezõ Mitteleuropäische Wirtschaftstagung-ot (Közép-európai Gazdasági Ülést – MWT). A kezdeményezés az osztrák gazdasági körök aggodalmából indult ki, amelyek a monarchia utódállamainak növekvõ protekcionista politikája miatt veszélyeztetve látták Bécs egykori vezetõ pozícióját a térség gazdasági rendszerében, és e fejleményekkel szemben területileg korlátozott szabadkereskedelmi övezetet igyekeztek kialakítani. Az alakuló bizottság legtöbb tagja Ausztria és az utódállamok gazdasági szakembereibõl tevõdött össze, de mellettük még négy német és néhány brit és francia tagja is volt. Gyorsan kiderült, hogy a szabadkereskedelmi övezet határairól vallott elképzeléseik messzemenõen különböznek. Az egyik magyar bizottsági tag a szervezet illetékességét Lengyelországra, Csehszlovákiára, Ausztriára, Magyarországra, Jugoszláviára és Romániára javasolta korlátozni, s Németország vagy Franciaország belépése elõtt a két nagyhatalom súrlódásainak megszüntetését szorgalmazta, mert az messzemenõen befolyásolná a közép-európai gazdasági együttmûködést. A német bizottsági tagok határozottan ellenezték a javaslatot, hangoztatva, hogy Németországot a közép- és kelet-európai gazdasági kooperáció valamennyi formájába be kell vonni. Jóllehet e pozíció messzemenõen megfelelt Stresemann külpolitikai szándékainak, a birodalom gyenge képviselete miatt a német Külügyi Hivatal ekkor még eltanácsolta a német gazdasági szövetségeket az MWT-ben való részvételtõl. Tartózkodását azonban rövidesen feladta.

Letölthető publikációk:

Nemet-Kozep-es-delkelet-europa-tervek514 KBPDF dokumentum2013.02.07.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius