Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 SZÓCIKK
Lengyelország politikai pártjai

Lengyelországban a rendszerváltást követő alkotmányozási folyamat 1989 és 1997 között zajlott. 1992. október 17-én elfogadott „kis alkotmány” tartalmazta a kerekasztal-tárgyalások megállapodásait, és felváltotta az 1952-ben hozott alkotmányt. 1997. április 2-án a parlament elfogadta az új alkotmányt, és ezt májusban népszavazással is megerősítették. A megszületett alkotmány egységbe foglalta az 1989 és 1996 közötti alkotmánymódosításokat, és új elemként tartalmazta a konstruktív bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben.

A ma is hatályos választási törvényt 2001. április 12-én fogadták el. A szejm 460 képviselői helyét 41 többképviselős választási körzetekből (7-14) képviselő választják a pártlisták alapján. A bejutási küszöb 5%, és 8% a koalícióknál.

A szenátus 100 képviselői helyébe 40 választási körzetből választják a szenátorokat, többségi alapon, a mandátumot a legtöbb szavazatot elérő jelölt kapja meg, küszöb nincs. A parlament mindkét házában a képviselők mandátuma 4 évre szól. A köztársasági elnököt 5 évre választják, közvetlenül.

Lengyelországban a pártok karakterisztikája meglehetősen képlékeny, azonban néhány meghatározó sajátosságát a pártrendszernek így is be lehet mutatni:

– A közvélemény a pártokat a pártvezetőkön keresztül identifikálja.

– Alacsony fluktuáció a pártok csúcsvezetésében, ennek következtében a lassan cserélődik le a politikai elit.

– A jelentősebb politikai pártok népszerűségének rövid időn belüli ugrásszerű hullámzása.

– Erős jobboldal-baloldal megosztottság, melyben a politikai közép folyamatosan vékonyodik.

– Katolikus egyházra építő pártok jelentős száma.

– Az ország rurális jellege miatt az agrárpártok száma igen nagy.

– A pártok szélsőséges elaprózódása, amely ahhoz vezetett, hogy a rendszerváltást követően már több mint 20 párt vett részt az ország kormányzásában.

– Alacsony taglétszám a pártokban.

Letölthető publikációk:

Lengyelország politikai pártjai134 KBPDF dokumentum2008.04.25.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius