Keresés:

Oroszország 2022. február 24-én megindított agressziója Ukrajna ellen alapjaiban kérdőjelezte meg az európai biztonsági rendet, és a szankcionáló koalíciót normatív, jogi és pénzügyi értelemben is új megoldások keresésére kényszerítette. 

 

Az európai uniós válaszok egyik legfontosabb része a szuverén és magánjellegű orosz vagyoni eszközök széles körű befagyasztásának kérdése lett. Az államfelelősség klasszikus tétele – a jogsértő állam teljes jóvátételi kötelezettsége – és az ENSZ Közgyűlés 2022 novemberi határozata által megfogalmazott reparáció legitimálja a vagyonbefagyasztás lehetőségét különös tekintettel a kárnyilvántartás intézményére, amely a későbbi kifizetések alapja lehet (UNGA, 2022: §3–9). A jogi keretet a Nemzetközi Jogi Bizottság államfelelősségi cikkeinek azon rendelkezései adják, amelyek a súlyos jogsértések esetén lehetővé teszik a szükségesség és arányosság elvei mentén értelmezett ellenintézkedéseket. Ugyanakkor a központi banki eszközök végrehajtás alóli kivételezése széles körben alkalmazott gyakorlat, ezért a teljes tőkeelkobzás kockázatosabb, mint a hozamok allokációja vagy a hozamokra alapozott finanszírozás (ILC, 2001: Art. 31–36, 49–54; Milanovic, 2022; Bruegel, 2024).

 

E kettős követelmény – a reparatív igazságosság és a rendszerstabilitás – magyarázza, hogy az EU és a G7 az elmúlt két évben fokozatos, kétpilléres megoldást alakított ki, amely a szuverén tőke érintetlensége mellett a rajta képződő rendkívüli hozamok közérdekű felhasználását és az ezekre épülő hitelezést helyezi előtérbe (EU Council, 2024; G7 Leaders, 2024; Brookings, 2025).