Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Navracsics Tibor külügyminiszter interjúja a Die Weltben az ukrán válsággal kapcsolatos magyar véleményről
2014.09.05.

2014. szeptember 5-én, a NATO-csúcstalálkozó második napján jelent meg a Die Welt címû német napilapban Boris Kalnokynak a Navracsics Tibor magyar külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjúja, amelynek nagyobb részében a miniszter Magyarországnak az ukrán válsággal kapcsolatos véleményét fogalmazza meg.

Az interjú ismertetésének forrása a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapja. In:   http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/hirek/navracsics-interju-a-die-weltben-oroszorszag-elfordul-majd-europatol

Az interjú eredeti formájában a Die Welt honlapján olvasható. In: http://www.welt.de/print/die_welt/politik/article131924817/Russland-wird-sich-von-Europa-abwenden.html

  

Navracsics-interjú a Die Weltben: „Oroszország elfordul majd Európától"

2014. szeptember 5. 13:26

 A Die Welt címû konzervatív német lap Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszterrel, európai uniós biztosjelölttel közölt interjút pénteki számában „Oroszország elfordul majd Európától" címmel.

 Arra a kérdésre, hogy milyen lehet Magyarország és az Európai Bizottság új kapcsolatrendszere, amelynek kialakítását Orbán Viktor kormányfõ elvárja, az Európai Bizottságba jelölt politikus elmondta, hogy eddig kevés kapcsolat volt a mindenkori magyar uniós biztos és a magyar kormány között. A "kapcsolatápolást ki kell építeni", hiszen a legtöbb tagországban megszokott, hogy a brüsszeli testületbe delegált tag a közös európai érdekek képviselete mellett "információs csatornát" jelent a hazai kormány és a bizottság között, "természetesen úgy, hogy ez nem fajul lobbizásba" - fejtette ki Navracsics Tibor.

Arra a kérdésre, hogy megkapja-e a bõvítési-szomszédságpolitikai biztosi pozíciót, és ha igen, akkor melyek lennének a legfontosabb feladatai, azt mondta, hogy a döntést a bizottság elnöke hozza meg, a legfontosabb feladat pedig a nyugat-balkáni országok belépésének elõkészítése lenne, valamint a bõvítés mint célkitûzés fenntartása. Hangsúlyozta, hogy a bõvítés nem pusztán gazdasági kérdés, hanem fontos ügy "Európa geostratégiai stabilitásának" szempontjából. Így volt ez a közép-európai országok, majd Horvátország csatlakozása esetében is, nyugat-balkáni országok, mint Szerbia és Montenegró csatlakozása pedig tovább erõsítené a stabilitást - mondta Navracsics Tibor.

A szomszédságpolitikában "Ukrajna mélyebb bevonása az elsõ perctõl kezdve fontos téma lesz", de az "arab térség", illetve a térség országaiban az arab tavasz utáni átalakulás is a fontos ügyek közé tartozik - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor szerint nem lehetséges konszenzus az EU-ban az ukrán válsággal kapcsolatban, mert Lengyelország biztonságpolitikai kérdésként tekint a helyzetre, Magyarország viszont gazdaságilag közelíti meg a kérdést, a miniszter azt mondta, hogy mindez "egyszerûen a tények leírása", és Szlovákia is osztja a magyar véleményt.

Robert Fico szlovák miniszterelnök mondta ki elsõként, hogy az Oroszország elleni szankciók "kontraproduktívak" - mutatott rá Navracsics Tibor. Hozzátette: érthetõ, hogy Lengyelország és a balti államok a földrajzi helyzetük és múltjuk miatt fenyegetve érzik biztonságukat, de "egy szlovén vagy magyar valószínûleg másként éli meg" az ukrajnai konfliktust, és nemcsak azért, mert a válságövezettõl távolabb élnek, hanem azért is, mert Lengyelországban és a balti országokban a szovjet uralom "sokkal brutálisabb volt, mint nálunk".

Kiemelte: Orbán Viktor azt fejtette ki, hogy szankciókkal nem lehet megoldani az ukrán válságot, és "attól tart, hogy mi sokkal inkább rászorulunk az orosz nyersanyagokra, mint Oroszország a mi termékeinkre".Hangsúlyozta: "a szankciókkal csak azt fogjuk elérni, hogy Oroszország még inkább elfordul Európától". Már látszanak is az elsõ jelek, hiszen Moszkva Kínától és más országoktól szerzi be, amit nem kap meg Nyugaton, és ezekbe az országokba exportál nyersanyagokat, aminek az a végeredménye, hogy "Európa gyengébb" lesz, Oroszország pedig "hátat fordít Európának" - fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter, megjegyezve, hogy "Orbán Viktor nincs egyedül ezzel a véleménnyel, legfeljebb õ mondja ki a legvilágosabban".

Arra a felvetésre, hogy Magyarország "hintapolitikát" folytat, hiszen elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, de elutasítja az Oroszország elleni szankciókat, azt mondta, hogy "ez csak azt a véleményünket tükrözi, hogy a szankciók hatástalanok lesznek". Magyarország a szankciókat leginkább megszenvedõ öt uniós tagállam közé tartozik, de betartja a szankciókat, "lojális az EU-hoz" és "lojális a NATO-hoz", ugyanakkor olyan megoldást szorgalmaz, amely kevésbé árt az EU-nak és alkalmasabb a válság rendezésére - mutatott rá Navracsics Tibor. "Érdekeltek vagyunk a konfliktus megoldásában, hiszen ha ez nem sikerül, akkor Magyarország így vagy úgy a legnagyobb vesztesek közé kerül" - jelentette ki a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország fél Oroszország hatalmától és Európa gyávaságától, és vajon bízik-e abban, hogy a Nyugat megvédi Oroszországtól, Navracsics Tibor azt mondta, hogy Magyarországnak "rossz tapasztalatai vannak a Nyugat szolidaritásáról", hiszen a Nyugat 1945-ben és 1956-ban sem állt ki Magyarország mellett. "Személyesen mégis bízom abban, hogy NATO- és EU-tagságunk megfelelõ védelmet biztosít", és abban, hogy "manapság Nyugat-Európa politikusai is tudják, hogy a kelet-európai országok teljes mértékben Európához tartoznak" - tette hozzá.

Hangsúlyozta: "nagyon hamar meglátjuk, hogy megvéd-e minket a Nyugat". A balti államok NATO-támaszpontokat és a szövetség erõsebb katonai jelenlétét igénylik a területükön, és "fontos teszt" lesz, hogy a NATO teljesíti-e ezeket a kéréseket. Hozzátette: Magyarország nincs annyira fenyegetett helyzetben, mint a balti államok, de Magyarországon is erõsödhet a biztonságérzet, ha a NATO erõsíti jelenlétét a Baltikumban. Amennyiben viszont az észak-atlanti szövetség elutasítja a balti köztársaságok kéréseit, "a magyarokban felmerülhet a gyanú, hogy nekünk sem segít majd a NATO, ha hasonló helyzetbe kerülünk" - mondta Navracsics Tibor.

(MTI)

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius