HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
Beköszöntő »
BAK ZSÓFIA
Bak Zsófia diplomadolgozata minden elismerést megérdemel. Egy igen aktuális kérdést, nevezetesen a fejlesztési együttműködésben szinte kötelezőszerűen és a sokszor közhelyszerűen előforduló kifejezést, az ún. jó kormányzást (good governance) választotta dolgozata témájául. A fejlesztési retorikától eltérően a hallgató nagy alapossággal, mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból, igen fejlett kritikai érzékkel elemzi a kérdést.
Megközelítése – azáltal, hogy a fejlődésben jelentős szerepet játszó négy elemre, a korrupcióra, a konfliktus-kezelésre, a legitimációra és a politikai részvételre fókuszálva elemzi a decentralizáció hatását – teljességgel újszerű. Dolgozata elméleti megalapozását a széleskörű irodalom nagy alapossággal és hozzáértéssel való feldolgozása biztosítja. A disszertáció szerkezete és gondolatmenete kristálytiszta: a szerző imponálóan logikus gondolkodásmódjáról tanúskodik. Külön dicsérendő, hogy nem igyekezett minden áron egyértelmű válaszokat adni a saját maga által megfogalmazott kérdésekre, helyette inkább a kérdések komplex voltára és a hatások sokféleségére irányítja az olvasó figyelmét. S ezzel nem a választ akarja megkerülni, csupán az egyértelműség erőltetését akarja kizárni.
A bíráló gratulál mind a hallgatónak, mind pedig konzulensének.
(Kiss Judit, MTA VKI)
A fejlesztési segélyek hatékonysága önmagában is ingoványos terület. Ha annak jó kormányzással, illetve decentralizációs törekvésekkel kapcsolatos összefüggéseit szeretnénk elméleti síkon vizsgálni, akkor még nehezebb megalapozott állításokat tenni. A dolgozat szerzője – az alkalmazott fogalmak megfelelő definiálását követően – ügyesen kerülte meg a problémát azzal, hogy kiválasztott néhány olyan tipikus példát, amely megfoghatóvá tette a kérdést. A szakirodalom ismeretét és önálló gondolkodást egyaránt tükröz, hogy a szerző túl tudott lépni azon, hogy kormányzati-közigazgatási intézményrendszereket leíró jelleggel mutasson be. A vizsgált országok (3-6. fejezetek) esetében felmerült sajátos problémák (korrupció, fegyveres konfliktus, legitimáció és politikai részvétel) és a (központi) kormányzás hatékonyságának javítására irányuló törekvések (többek között a decentralizáció) összekapcsolása megkönnyítette a szerző helyzetét a következtetések levonásakor is.
Összességében szép, igényes munka, amely teljes mértékben megfelel az előírt formai és tartalmi követelményeknek
Paragi Beáta (BCE, NTI)
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR