HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
BAK ZSÓFIA
Bak Zsófia diplomadolgozata minden elismerést megérdemel. Egy igen aktuális kérdést, nevezetesen a fejlesztési együttmûködésben szinte kötelezõszerûen és a sokszor közhelyszerûen elõforduló kifejezést, az ún. jó kormányzást (good governance) választotta dolgozata témájául. A fejlesztési retorikától eltérõen a hallgató nagy alapossággal, mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból, igen fejlett kritikai érzékkel elemzi a kérdést.
Megközelítése – azáltal, hogy a fejlõdésben jelentõs szerepet játszó négy elemre, a korrupcióra, a konfliktus-kezelésre, a legitimációra és a politikai részvételre fókuszálva elemzi a decentralizáció hatását – teljességgel újszerû. Dolgozata elméleti megalapozását a széleskörû irodalom nagy alapossággal és hozzáértéssel való feldolgozása biztosítja. A disszertáció szerkezete és gondolatmenete kristálytiszta: a szerzõ imponálóan logikus gondolkodásmódjáról tanúskodik. Külön dicsérendõ, hogy nem igyekezett minden áron egyértelmû válaszokat adni a saját maga által megfogalmazott kérdésekre, helyette inkább a kérdések komplex voltára és a hatások sokféleségére irányítja az olvasó figyelmét. S ezzel nem a választ akarja megkerülni, csupán az egyértelmûség erõltetését akarja kizárni.
A bíráló gratulál mind a hallgatónak, mind pedig konzulensének.
(Kiss Judit, MTA VKI)
A fejlesztési segélyek hatékonysága önmagában is ingoványos terület. Ha annak jó kormányzással, illetve decentralizációs törekvésekkel kapcsolatos összefüggéseit szeretnénk elméleti síkon vizsgálni, akkor még nehezebb megalapozott állításokat tenni. A dolgozat szerzõje – az alkalmazott fogalmak megfelelõ definiálását követõen – ügyesen kerülte meg a problémát azzal, hogy kiválasztott néhány olyan tipikus példát, amely megfoghatóvá tette a kérdést. A szakirodalom ismeretét és önálló gondolkodást egyaránt tükröz, hogy a szerzõ túl tudott lépni azon, hogy kormányzati-közigazgatási intézményrendszereket leíró jelleggel mutasson be. A vizsgált országok (3-6. fejezetek) esetében felmerült sajátos problémák (korrupció, fegyveres konfliktus, legitimáció és politikai részvétel) és a (központi) kormányzás hatékonyságának javítására irányuló törekvések (többek között a decentralizáció) összekapcsolása megkönnyítette a szerzõ helyzetét a következtetések levonásakor is.
Összességében szép, igényes munka, amely teljes mértékben megfelel az elõírt formai és tartalmi követelményeknek
Paragi Beáta (BCE, NTI)
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR