publikációk a szerzőtől »

Az osztrák Richard N. Coudenhove-Kalergi (1894–1972) zseniális különcként az 1920-as évektõl szinte vallásos fanatizmussal szervezett „pártok feletti tömegmozgalmat” az európai államok egyesülése érdekében. Azon kevés modernkori személyiség közé tartozott, aki hivatalos megbízás nélkül alapított egész kontinens sorsára ható szervezetet. A két világháború közötti legnagyobb és legsikeresebb magán európai egyesítési mozgalom alapítója és propagandistája 1894. november 17-én Tokióban született osztrák arisztokrata diplomata és japán felesége második gyermekeként. „Egy európai férfi és egy ázsiai nõ gyermekeként nem nemzeti fogalmakban, hanem kontinensekben – Ázsia, Európa – gondolkodtunk” – írta visszaemlékezésében. Gyermekéveit a cseh erdõben fekvõ ronspergi családi kastélyban töltötte, majd a jó hírû bécsi Theresianumban tanult filozófiát és újkori történelmet, s az Objektivitás, mint az erkölcs alapelve címû témakörbõl doktorált, amelyrõl már ekkor könyvet írt. 1913 telén Bécsben ismerkedett meg Ida Rolanddal, a Burgtheater népszerû és sikeres színésznõjével, akivel rövidesen házasságot kötött. A színésznõ késõbb feladta pályáját és férje munkatársa lett.

A nemzeti mozgalmak diadala után elkerülhetetlen elsõ világháborút az európaiak polgárháborújának tekintette, amelyet Németország és Oroszország küzdelmének tekintett a Habsburg monarchia örökségéért. „Alkalmatlanság” miatt mentesült a katonai szolgálat alól. A háború után újságíró, a Neue Rundschau és a Zukunft címû lapok munkatársa, s a baloldali értelmiségi csoportok felé orientálódott. A bécsi Humanitas szabadkõmûves páholy tagjaként azon irányzathoz tartozott, amely az európai országok gazdasági és politikai közeledését szorgalmazta. Legfõképpen a filozófia kötötte le; 1921-ben jelent meg Etika és hiperetika, 1925-ben a Gyakorlati idealizmus, majd 1927-ben a Hõs vagy szent címû könyve.

Letölthető publikációk:

Coudenhove-Kalergi

552 KB

PDF dokumentum

2013.09.01.