Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
64. szám (2014)E-KÖNYVTÁR

TIMMEL NORBERT

Az ASEAN és Kína kapcsolatainak elemzése

 

A XXI. század második évtizedére egyértelmûen kirajzolódni látszik az a séma, hogy a gazdasági és kereskedelmi kényszerek, valamint a világpolitikai érdekérvényesítés mérethatékonysági logikája tulajdonképpen minden kontinensen – egyelõre különbözõ fejlettségû és integráltságú – gazdasági vagy gazdasági és politikai szövetségi rendszerekbe, szervezetekbe tereli a nemzetállamokat, és úgy tûnik ez a század a versengõ és kooperáló kontinensek korszaka lesz.

Erre a legklasszikusabb és legelõrehaladottabb példa az Európai Unió, de más régiókban is megfigyelhetõ, hogy az elmúlt egy-két évtizedben vagy aktivizálták a korábban gyakran csak jelképes regionális együttmûködési szervezeteket, vagy újakat hoztak létre. Ilyen szervezetek például az Arab-félszigeten az Öböl-menti Együttmûködési Tanács (GCC), Dél-Amerikában a MERCOSUR és UNASUR, Észak-Amerikában a NAFTA, Afrikában az Afrikai Unió, az indiai, közép-ázsiai térségben a SAAR, ez a szövetségi-rendszer építési logika látszik kibontakozni az orosz regionális külpolitikában.

Kelet-Ázsiában is új lendületet kapott az elmúlt húsz évben a regionális integráció az ASEAN és az ASEAN+3 formáció keretében; aktuális dolgozatomnak a témája is ez, illetve ezen belül is az ASEAN és Kína kapcsolatának bemutatása és elemzése, melynek Kína méretébõl, gazdasági kapacitásából fakadó aszimmetrikus jellege alakította ki a mostani formációt. Kína túl nagy ahhoz az ASEAN számára, hogy egy általános tagként bevegyék, de ahhoz is, hogy tejesen kihagyják az integrációból és a szervezetbõl, így a „+3” formula része lett Japánnal és Dél-Koreával. A kelet-ázsiai térség gazdasági és világpolitikai szempontból is meghatározó régió már ma is, és ezt a pozícióját várhatóan rövidtávon mindenképpen erõsíteni fogja. Ehhez a sikerhez kétségtelenül hozzájárul a kibontakozó regionális integráció, ugyanakkor ennek is megvannak a maga korlátai; az ASEAN+3 térség politikai, kulturális, nyelvi, etnikai, földrajzi szempontból is igen heterogén, és bizonyos feszültségforrások, például határviták sem tûntek el teljesen – ugyanakkor ez tûnik egyben a legmegfelelõbb platformnak az ilyen ügyek rendezésére. A térség jövõje szempontjából tehát kulcsfontosságú Kínának a többi tagállammal való viszonya.

Annyi mindenesetre már elöljáróban elmondható, hogy egy igen speciális, részben egymástól függõ, részben egymással versengõ dinamikus viszony alakult ki. Kínának döntõ szerepe van a régió stabilitásának megõrzésében, valamint érdekében áll, hogy az ASEAN egy jelentõs regionális szervezeté nõje ki magát, és hogy a saját érdekszférájába tartozzon. Az ASEAN-nak a gyakorlati életképessége szempontjából meg szüksége van nagyhatalmi támogatásra, lehetõleg a mozgástere minél szélesebb körû megtartásával, ezért kezdeményezett olyan biztonságpolitikai és konzultációs fórumokat is melyeken Kína és az USA is részt vesz (Kelet-Ázsia Csúcs, ASEAN Regionális Fórum). Ugyanakkor gyakori az a fenntartás is az ASEAN vezetõinek körében, hogy nehogy Kína esetleges gazdasági, kulturális vagy politikai expanziója elnyomja vagy túlzott függõségi helyzetbe terelje az ASEAN államait, ezért az ASEAN+3 szövetség Japánnal és Dél-Koreával kiegészítve az egyensúlyi politika része.

Dolgozatomban bemutatom, hogy a potenciális feszültségforrások ellenére Kína és az ASEAN térség közeledése komoly kölcsönös lehetõségeket nyújthat, mint az már megmutatkozott a 2010. január 1-én életbelépõ ASEAN–Kína Szabadkereskedelmi Övezetben (ACFTA), illetve, hogy hogyan befolyásolja az ASEAN fejlõdését Kína gazdasági felemelkedése, és hogy a kapcsolatok szorosabbra fûzésével hogyan nõ a gazdasági interdependencia a felek közt. Valamint megvizsgálom eme interdependencia aszimmetrikus voltát, és hogy a Szabad Kereskedelmi Övezet bevezetésével növekedett-e Kína gazdasági hegemóniája a térségben.

Munkám során a térség gazdaságával, politikai viszonyaival, történelmével foglalkozó könyveket, elemzéseket, szakcikkeket dolgoztam fel, segítségemre voltak továbbá statisztikai háttéradatokkal szolgáló honlapok, az ASEAN és a többi vonatkozó szervezet honlapjai, valamint hosszabb tanulmányútjaim Kínában, Vietnamban, és a Fülöp-szigeteken.

Letölthető publikációk:

Grotius-E-Konyvtar-642.8 MBPDF dokumentum2014.11.17.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius