publikációk a szerzőtől »

Az Európai Unió nyugati államainak közvéleményét immár évek óta megosztják, elzárkózásra, befelé fordulásra késztetik az ott élõ muszlim közösségek. Ugyanakkor állami szinten a bevándorlást folyamatosan szigorító törvények, intézkedések jelennek meg. Miközben Közép-Európa számára az iszlám nem idegen fogalom – a régió szinte minden állama több évszázados háborúskodás és együttélés tapasztalatával rendelkezik –, az Unió „régi” tagállamaiból begyûrûzõ viták, az iszlamofób érzelmek és hangulatok vitákat és indulatokat szítanak ott, ahol saját muszlim közösségek jószerével szinte nem is léteznek, vagy a tágabb közvélemény számára szinte láthatatlanok, illetve a muszlim országokból érkezõ bevándorlók száma még mindig csekély.Ebben a helyzetben – Közép-Európában – Bulgária jelent egyedüli kivételt, ahol a muszlim – nagyrészt török – lakosság az összlakosság mintegy 12–14%-át teszi ki.

A jelen tanulmány Közép-Európa, a közép-európai EU-tagállamok muszlim kisebbségeit, illetve befogadó környezetüket vizsgálja, de az általános megállapítások, a történelmi folyamatok a térség egészére nézve helytállóak. A tanulmány önkényesen elhatárolja a térséget az azzal évszázadokon keresztül szervesen együtt fejlõdõ Balkántól, részben mert arról a tanulmánykötet egy másik fejezete szól, részben mert a Balkánon egy egészen más típusú muszlim történet bontakozott ki. Bulgária bevonását a vizsgálat körébe viszont uniós tagsága igazolta.

Letölthető publikációk:

Muszlim kisebbségek Közép-Európában

474 KB

PDF dokumentum

2011.01.12.