publikációk a szerzőtől »

Az elmúlt években fordulatot vett európai identitás kérdése – melyet hûen tükröznek a nemrégiben elfogadott minaret-építési tilalom a svájci népszavazáson, vagy a párizsi, fõként bevándorlók lakta külvárosokban (ún. banlieukben) végbement zavargások – és az ezredfordulót követõ New York-i, londoni és madridi terrortámadások, valamint a nagy port kavart hollandiai gyilkosságok (Theo van Gogh, Pim Fortuyn) folytán megváltozott politikai helyzet kezdi újraírni a nemzetállami és közösségi politikai koncepciókat.

A „banlieu-probléma” az államokon belül – fõként a külvárosi szegénynegyedekben – élõ egyes csoportokra vonatkozik, melyek integrációs hajlandóságának hiánya nemzetbiztonsági, gazdasági kockázatot és kulturális degradációt jelenthet a fogadó államra és állampolgáraira nézve. A felmerülõ kettõs lojalitás problémájára az egyik fõ eszköz az állampolgárság megadása vagy megtagadása az államok kezében.

Hipotézisem lényege, hogy megvalósulhat-e egy közösségi irányelv vagy szabályozás az Európai Unión kívülrõl érkezõ bevándorlásra válaszul, vagy folytatódnak a reformok nemzeti szinten párhuzamosan, ámbár eltérõ súllyal. Választ keresek továbbá arra a kérdésre, hogy képes lesz-e Európa megfelelõ hatékonysággal kezelni az összeomló multikulturalizmus eszméje és a radikális iszlám térnyerése támasztotta kihívásokat?

Letölthető publikációk:

Az individualista modeltol az europai erodig

935 KB

PDF dokumentum

2011.04.24.