HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
MÉSZÁROS TAMÁS
A témaválasztás aktualitását az adja, hogy jelenleg Horvátország a 2007-ben 27 tagúvá bõvült Európai Unió elsõszámú délkelet-európai tagjelöltje. Az Unió 2004-ben emelte hivatalosan tagjelölti státuszra a nyugat-balkáni államot, a csatlakozási tárgyalások pedig 2005 végén indultak meg, és a mai napig is zajlanak.
A dolgozatban a horvát európai uniós csatlakozás elhúzódásának fõbb kül- és belpolitikai okainak feltérképezésére vállalkozunk, különös tekintettel az ország függetlenné válásának körülményeire, illetve a horvátországi háború hagyatékára. A dolgozat a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1980-as években megindult felbomlási folyamatának idõszakától 2010. április hónap eseményeiig mutatja be a témát; az elemzés során Horvátországon kívül a volt Jugoszlávia néhány – a téma szempontjából lényeges – országával, illetve az Európai Unióval is foglalkozunk.
Az elsõ fejezet Horvátország függetlenséghez vezetõ útját mutatja be. A fejezet a titói Jugoszlávia bel- és külpolitikai jellemvonásait, az államalakulat felbomlásához vezetõ körülményeket, valamint az 1991 és 1995 közötti délszláv háború eseményeit taglalja. A második fejezetben Franjo Tuðman horvát elnök politikai rendszerének sajátosságait, az 1990-es évek gazdasági mutatóit, illetve az ország és az Unió kapcsolatát vizsgáljuk. A harmadik fejezetben a Tuðman halálát követõ belpolitikai átrendezõdéssel, illetve az ezen átrendezõdés okozta külpolitikai irányváltásnak az ország külkapcsolataira gyakorolt hatásaival foglalkozunk. A negyedik fejezetben bemutatjuk Horvátország Európai Uniós csatlakozási folyamatának fontosabb mérföldköveit, illetve az országgal szemben támasztott politikai és gazdasági kritériumrendszert. Az ötödik, utolsó fejezetben a horvát integrációt hátráltató fõbb kérdésköröket, nevezetesen az országnak a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel fenntartott törékeny viszonyát, illetve a szomszédos országokkal való nézeteltéréseit vizsgáljuk.
A dolgozat elsõ részeinek megírásakor az elemzés alapját döntõen másodlagos források képezték, míg az uniós csatlakozási folyamat 2005-öt követõ bemutatásához inkább elsõdleges forrásokat használtunk fel.
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR