pályakép » publikációk a szerzőtől »

Az európai gyarmatosítók a valaha általuk birtokolt országokban nem igazán pozitív emlékeket hagytak maguk után. Könyvtárnyi az általuk elkövetett bûntetteknek szentelt irodalom. Makacsul kitartanak azonban olyan nézetek is, amelyek szerint a jobbára fehérek nem fehérek feletti uralma a civilizáció áldását hozták el a barbár népek számára, késõbbi felemelkedésük elõfeltételeit teremtve meg. Az ilyen nézetek képviselõi azt sem felejtik el hangsúlyozni, mennyi fontos infrastrukturális fejlesztés, utak, vasutak, kikötõk, bányák, ültetvények, modern városok, stb. valósult meg a gyarmatokon. Egészen a közelmúltig fontos érvnek számított mindeme vívmányok függetlenség utáni leépülésének konstatálása. A legtöbbet azonban a gyarmatosítók örökébe lépett helyi „elitek” tették a tárgyilagos, kritikai elemzések ellehetetlenítéséért, mivel több mint fél évszázaddal a koloniális rendszer megroppanása, majd gyors összeomlása után is minden mai baj forrásának a gyarmatosítást kiáltják ki, amely a távoli múltból is akadályozza egy adott ország prosperálását. Miután azonban az egykori gyarmatok alkotta országcsoport napjainkra maga is jelentõsen diverzifikálódott, a valaha legszegényebbnek számítók az élre törve sok egykori anyaországot is maguk mögé szorítottak, néhány egykoron kifejezetten gazdagnak számító terület pedig elszegényedett, intézményei leépültek, az a vélekedés kerekedett felül, hogy a gyarmati múlt bármilyen elõjellel való felemlegetése csupán a propaganda eszköztárába tartozhat. Ez a hozzáállás egyben a komoly történeti elemzések értelmét is megkérdõjelezte. A politikai számításból, vagy elõítéletességbõl születõ sommás vélemények nem engedik a tisztánlátást, s még manapság is rányomják bélyegüket a közgondolkodásra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyarmati múlt feldolgozása ne szolgálna tanulságul a mának. Ennek egyik legjobb példája Szudán, illetve Dél-Szudán esete, ahol maguk az érintettek számára is tanulságul szolgálhat annak megértése, hogyan vált országuk névlegesen két, a valóságban persze csak egy ország gyakorlatig két külön birtokává.

Letölthető publikációk:

Partes-aequales

709 KB

PDF dokumentum

2014.04.28.