(Budapest, 1951) Egyetemi diplomát 1975-ben szerezte meg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, történelem–német szakon. 1976-ban megvédte A forradalmi magyar kormány európai látóköre 1848-ban című bölcsészdoktori disszertációját. 1977–1978-ban a budapesti Néprajzi Múzeumban muzeológus. 1978 őszétől 1985-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karán az Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék tanársegédje, majd adjunktusa; 1985-től oktatómunkáját az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéken folytatta, 1990-től egyetemi docens. 1978 és 1990 között a Magyar–Osztrák Történész Vegyesbizottság titkára. 1988-ban megvédte Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Kísérlet a demokratikus ellenzékiség érvényesítésére a dualista Magyarországon című kandidátusi értekezését. 1999-ben habilitált az ELTE BTK-án. 1999 óta a Bonni Egyetem részeként működő Zentrum für Europäische Integrationsforschung Senior Fellow-jaként részt vesz a tudományos intézet programjainak kidolgozásában és megvalósításában. Tagja volt a Gróf Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapító szenátusának, 2002-ben kinevezték az egyetem professzorának. 2003-ban megválasztották a Szent István Akadémia rendes tagjának, A belga liberális-katolikus unionizmus (1815–1848)” című székfoglaló előadását 2007. december 7-én tartotta meg. 

Erdődy Gábor legfontosabb szaktudományos munkáinak jegyzéke

Az átalakulások világáról. Válogatás Herman Ottó természettudományos, nyelvészeti és archeológiai írásaiból.(Válogatta, sajtó alá rendezte és az utószót írta Erdődy Gábor) Magvető Kiadó, Budapest, 1980. 433 o.

A pokol cséplője. Herman Ottó gyűjtőnaplói, vitacikkei, levelei.(Válogatta, sajtó alá rendezte, az utószót írta Erdődy Gábor) Magvető Kiadó, Budapest, 1983. 417 o.

Herman Ottó és a társadalmi-nemzeti felemelkedés ügye. Kísérlet a demokratikus ellenzékiség érvényesítésére a dualista Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 184 o.

A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 133 o.

A 19. századi német liberalizmus. Argumentum Kiadó, Budapest, 1993. 122 o.

Gróf Batthyány Lajos(Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Erdődy Gábor) In: Magyar Szabadelvűek. (főszerk. Gerő András) Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998. 271 o.

Kényszerpályán. Magyar külpolitikai gondolkodás 1849-ben.Argumentum Kiadó, Budapest, 1998. 142 o.

Batthyány Lajos – (Hermann Róbert: Szemere Bertalan) Pannonica Kiadó, Budapest, 2002. 164 o.

Transformationserfahrungen. Zur Entwicklung der politischen Kultur in den EU-Kandidatenländern (Hrsg. Gábor Erdődy) Schriften des Zentrum für Europäische Intergrationsforschung Band 32. Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden 2003. 284 o.

Mitteleuropa. Politische Kultur und europäische Einigung.(Hrsg. Gábor Erdődy) Schriften des Zentrum für Europäische Integrationsforschung Band 54. Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden, 2003. 153 o.

„Szabadságot mindenben és mindenkinek.” A belga alkotmányos rendszer létrejötte és működése 1831-1848.Argumentum Kiadó, Budapest, 2006. 295 o.

„Én csak fáklyatartó voltam.” Kossuth Lajos, a magyar polgári forradalom és a szabadságharc irányítója (1848–1849) ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2006. 246 o.