pályakép » publikációk a közreadótól »

A tunéziai „jázminos forradalmat” követő héten, a Kairóban 2011. január 25-én kirobbant tömegtüntetések láttán, az EU-országok kormányainak figyelme Egyiptom felé fordult.  Az első hivatalos és nyilvános állásfoglalások magától értetődően a térséghez legközelebb eső, a Földközi-tenger nyugati partján fekvő országokban hangzottak el, amelyek leginkább érintettek a déli part eseményeinek alakulásában. A bevett diplomáciai gyakorlatnak megfelelően elsőként a külügyminiszterek reagáltak – interjúk, rövid nyilatkozatok formájában. Majd Hoszni Mubarak egyiptomi elnök január 29-i beszédét követően (amelyben bejelentette, hogy alelnököt nevez ki és átalakítja a kormányt) megszólaltak az európai országok első emberei és az EU illetékes képviselői is, többek között közös közleményben foglalt állást Cameron brit miniszterelnök, Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök, valamint Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. Számítani lehetett arra, hogy az EU testületi állásfoglalására a külügyminiszterek tanácsának január 31-i üléséig kell várni.

A rendszerint havonta ülésező külügyi tanács előzetes napirendjén számos kérdés szerepelt: az EU „külügyminisztere”, Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő beszámolójának meghallgatása, a tunéziai, a fehéroroszországi, a libanoni és az elefántcsontparti, a szudáni és az iráni helyzet megvitatása, az Oroszországgal való kapcsolatok stb. Végül is a tanács január 31-én Brüsszelben megtartott ülésén az Egyiptommal kapcsolatos vita és állásfoglalás került a középpontba. A hosszadalmas vita részleteit ma még nem ismerhetjük pontosan. Eredményeit a főképviselő által megfogalmazott és a tanács valamennyi tagja által elfogadott állásfoglalás foglalta össze, amely szerint az EU elismeri az egyiptomi nép demokratikus törekvéseinek jogosságát, amelyeket gondosan megválasztott intézkedésekkel kell érvényesíteni. Az állásfoglalás nem szólítja fel Mubarak egyiptomi elnököt a távozásra, de sürgeti, hogy „rendezett átmenet” során, „széles alapú kormányzattal" valósítsák meg az országban „az érdemi demokratikus reformok valódi folyamatát”, tartsák tiszteletben a jogállamiságot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, tegyék lehetővé „szabad és tisztességes választások” megtartását. Az erőszak megelőzése érdekében az EU visszafogottságra szólít fel minden egyiptomi felet. Követeli az egyiptomi hatóságoktól, hogy biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, azon belül a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, felszólítja azokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az összes őrizetbe vett békés tüntetőt, állítsák helyre a távközlési szolgáltatásokat, biztosítsa mindenfajta média korlátlan elérhetőségét. Az EU támogatja és kulcsfontosságú partnerének tekinti a demokratikus, pluralista és szilárd Egyiptom kialakítását – olvasható a külügyi tanács állásfoglalásában.

(A dokumentumot újra közreadja Horváth Jenő)

Forrás:Az Európai Tanács honlapja –

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/119039.pdf

Letölthető publikációk:

Council conclusions on Egypt

76 KB

PDF dokumentum

2011.02.06.