Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az Európai Tanács Egyiptommal kapcsolatos állásfoglalása
2011.01.31.

A tunéziai „jázminos forradalmat” követő héten, a Kairóban 2011. január 25-én kirobbant tömegtüntetések láttán, az EU-országok kormányainak figyelme Egyiptom felé fordult.  Az első hivatalos és nyilvános állásfoglalások magától értetődően a térséghez legközelebb eső, a Földközi-tenger nyugati partján fekvő országokban hangzottak el, amelyek leginkább érintettek a déli part eseményeinek alakulásában. A bevett diplomáciai gyakorlatnak megfelelően elsőként a külügyminiszterek reagáltak – interjúk, rövid nyilatkozatok formájában. Majd Hoszni Mubarak egyiptomi elnök január 29-i beszédét követően (amelyben bejelentette, hogy alelnököt nevez ki és átalakítja a kormányt) megszólaltak az európai országok első emberei és az EU illetékes képviselői is, többek között közös közleményben foglalt állást Cameron brit miniszterelnök, Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök, valamint Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. Számítani lehetett arra, hogy az EU testületi állásfoglalására a külügyminiszterek tanácsának január 31-i üléséig kell várni.

A rendszerint havonta ülésező külügyi tanács előzetes napirendjén számos kérdés szerepelt: az EU „külügyminisztere”, Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő beszámolójának meghallgatása, a tunéziai, a fehéroroszországi, a libanoni és az elefántcsontparti, a szudáni és az iráni helyzet megvitatása, az Oroszországgal való kapcsolatok stb. Végül is a tanács január 31-én Brüsszelben megtartott ülésén az Egyiptommal kapcsolatos vita és állásfoglalás került a középpontba. A hosszadalmas vita részleteit ma még nem ismerhetjük pontosan. Eredményeit a főképviselő által megfogalmazott és a tanács valamennyi tagja által elfogadott állásfoglalás foglalta össze, amely szerint az EU elismeri az egyiptomi nép demokratikus törekvéseinek jogosságát, amelyeket gondosan megválasztott intézkedésekkel kell érvényesíteni. Az állásfoglalás nem szólítja fel Mubarak egyiptomi elnököt a távozásra, de sürgeti, hogy „rendezett átmenet” során, „széles alapú kormányzattal" valósítsák meg az országban „az érdemi demokratikus reformok valódi folyamatát”, tartsák tiszteletben a jogállamiságot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, tegyék lehetővé „szabad és tisztességes választások” megtartását. Az erőszak megelőzése érdekében az EU visszafogottságra szólít fel minden egyiptomi felet. Követeli az egyiptomi hatóságoktól, hogy biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, azon belül a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, felszólítja azokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az összes őrizetbe vett békés tüntetőt, állítsák helyre a távközlési szolgáltatásokat, biztosítsa mindenfajta média korlátlan elérhetőségét. Az EU támogatja és kulcsfontosságú partnerének tekinti a demokratikus, pluralista és szilárd Egyiptom kialakítását – olvasható a külügyi tanács állásfoglalásában.

(A dokumentumot újra közreadja Horváth Jenő)

Forrás:Az Európai Tanács honlapja –

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/EN/foraff/119039.pdf

Letölthető publikációk:

Council conclusions on Egypt76 KBPDF dokumentum2011.02.06.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius