Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az osztrák semlegességi törvény
1955.10.26.

Az osztrák államszerződés megkötését (1955. május 15.) előkészítő tárgyalásokon (az 1955. április 12–15-i moszkvai osztrák–szovjet megbeszéléseken) az osztrák kormánydelegáció vállalta, hogy Ausztria függetlenségének visszanyerésével egyidejűleg az osztrák törvényhozás kinyilvánítja az ország örökös semlegességét, ilyen módon is biztosítékot ad a Szovjetuniónak, hogy nem csatlakozik az esetleg ellene irányuló szövetségekhez. (Moszkva elsősorban Ausztriának a NATO-ba való bevonásától tartott.)

Az államszerződés hatályba lépése (1955. július 27.) és a szövetséges csapatok kivonulása után az osztrák kormánypártok előterjesztették a parlamentben az Ausztria örök semlegességéről szóló nyilatkozat tervezetét, amelyet az egyhangúlag elfogadott, majd 1955. október 26-án az osztrák parlament döntött az alkotmány módosításáról, törvénybe foglalta az elvileg már elfogadott semlegességi nyilatkozatot. (Az alkotmánytörvény 1955. december 5-én emelkedett törvényerőre.) Ausztria semlegességét a négy nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elismerte, és erről kormányaik 1955. december 6-án jegyzékben értesítették az osztrák kormányt. A nyilatkozatot minden olyan országnak is megküldte az osztrák kormány – szíves tudomásulvétel végett –, amelyekkel Ausztria akkor diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn. Ausztria egyoldalú szándéknyilatkozatát ezek az államok vagy támogatóan elfogadták, vagy ellentmondás nélkül tudomásul vették. Az akkori osztrák jogértelmezés szerint ezáltal olyan kvázi-szerződéses viszony keletkezett, amelyet Ausztria nem mondhat fel egyoldalúan.

1990. november 7-én Ausztria változtatásokat hajtott végre az osztrák államszerződés egyes pontjain, amelyek következtében az ország széleskörű nemzetközi szerepvállalási lehetőségekhez jutott. Ezzel a semlegességi alkotmánytörvény jogértelmezése kezdett eltérni a korábbitól, és egyre több osztrák nemzetközi joggal foglalkozó szakember tartja elfogadhatónak az egyoldalú osztrák szerződésmódosítást.

A dokumentumot újraközli Horváth Jenő, a közlés forrása: Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1945–1982. A második világháború utáni korszak legfontosabb külpolitikai szerződései. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – Gondolat Könyvkiadó, 1985. 307. old.

Az 1955. október 26-án kelt szövetségi alkotmánytörvény
Ausztria örök semlegességéről 

A Nemzeti Tanács elhatározta:

I. cikk.

(1) A külfölddel szemben való függetlenségének, valamint területesérthetetlenségének tartós megőrzése céljából Ausztria szabad elhatározásából kinyilvánítja örökké tartó semlegességét. Ausztria ezt minden rendelkezésére álló eszközzel fenn fogja tartani és meg fogja védelmezni.

(2) Ausztria e cél biztosítása érdekében a jövőben semmiféle katonai szövetséghez sem csatlakozik és nem engedi meg, hogy területén idegen államok katonai támaszpontokat állítsanak fel.

II. cikk.

Ezt a szövetségi alkotmánytörvényt a szövetségi kormány hajtja végre.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius