Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 TANULMÁNY

HORVÁTH JENŐ

Magyarország olasz szemmel (1945–1989)

Aligha kerülhető el, hogy írásunkat néhány közismert, talán közhelyszerű megállapítással kezdjük, amikor arra a kérdésre keressük a választ, miként láttak bennünket az olaszok az elemezésre kiválasztott időszakban. Tudvalevő, hogy egy adott pillanatban minden nép különböző korú emberekből, különböző korosztályokból áll, és az egymást követő nemzedékeket különböző információk érik. Így, az egy időben egymás mellett élő generációkhoz tartozó emberek (a nép) más-más ismeret- és élményanyaggal rendelkeznek, s ezek alapján – a mi esetünkben az 1945 és 1989 között élő olaszokban – nyilvánvalóan más-más kép alakult ki Magyarországról; vagyis, más volt a két világháború között felnőtté vált olaszok Magyarország-képe, mint a világháború után formálódott generációé, vagy azoké, akik az 1960–1970-es években voltak fiatalok. Továbbá az is nyilvánvaló, hogy az a kép, amellyel egy nemzet egy másikról rendelkezik, igen nagymértékben függ az egyes emberek iskolázottságától, foglalkozásától. A második világháború utáni „átlag olasznak”, az olaszok többségének igencsak felületes ismeretei voltak Magyarországról, hiszen nagy részük sohasem járt nálunk, sohasem találkozott magyarokkal. A vasfüggöny a szó szoros értelmében elválasztotta és elzárta a két népet egymástól egészen az 1960-as évek közepéig, a közvetlen ismerkedés lehetősége csak ezután kezdődött a „tömeges” turizmussal. Ami a nyomtatott információkat illeti: az olasz történelem- és földrajztankönyvekben – ahonnan minden felnövekvő nemzedék az első és alapvető információkat kapja egy országról – Magyarország legfeljebb egy-egy mondat, legjobb esetben bekezdés erejéig szerepel, több évszázados hézagokkal. Nem szabad csodálkozni azon, hogy az olaszok többségének az általunk vizsgált korszakban legfeljebb néhány sztereotípia juthatott eszébe a magyarokról, olyasmik, amelyek már évtizedekkel korábban is jelen voltak az ottani köztudatban. Ezek egyébként kedvezőek voltak ránk nézve. Ilyesmik: „a magyar derék, szabadságszerető nép”; „a magyarok szimpatikusak, hasonlítanak az olaszokhoz: életvidámak, nyitottak”; „Magyarország szép, tágas ország, különösen Budapest szép”. Természetesen több ismerettel rendelkeztek rólunk az értelmiségiek és a politikai osztályba tartozó olaszok. Ebben a tanulmányban elsősorban e kategóriákra szűkítjük az elemzést; azt igyekszünk bemutatni, hogy milyen események és tényezők alakították leginkább a Magyarország-képüket.

Letölthető publikációk:

Magyarország olasz szemmel (1945–1989)141 KBPDF dokumentum2008.12.28.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius