2011. január elsejével megkezdődött Magyarország történelmének első EU-elnöksége. Az elnökséggel az ország Európa és a világ szeme elé kerül, ami lehetőséget biztosít arra, hogy könnyebben képviseljük érdekeinket és láthatóbbá váljunk nemzetközi szinten. A soros elnökség hozzájárul ahhoz is, hogy pontosabban megismerjük az unió működését és döntési mechanizmusait, hogy tudatosítsuk az ország polgáraiban az uniós tagságunkat, annak előnyeit és lehetőségeit.
A lisszaboni szerződés (2009) módosította az Európai Tanács, illetve a soros elnökség működési kereteit: létrehozta az állandó elnöki tisztséget, amelyet két és fél évre választanak, hogy biztosítsák az ügymenetek folytonosságát, és intézményesítette a 2006-ban már rögzített 18 hónapos elnökségi program vívmányát, amely elnökségi trió formájában valósul meg, és akárcsak az állandó elnök, biztosítja az integráció gördülékeny működését. Így a fél évig tartó soros elnökséget adó Magyarország, a spanyol–belga–magyar triumvirátus részeként, az EU általános napirendjéhez illeszkedő, 18 hónapos elnökségi programot valósítja meg, amely programba integrálja az ország preferenciáit és kiemeli az általa hangsúlyosnak ítélt szakpolitikákat.
A meghatározott program kapcsán a soros elnöki tisztséget betöltő államnak számos feladatot el kell látnia. Így Magyarország adja a tanács, a tanácsüléseket előkészítő COREPER, a szakbizottságok, valamint a munkacsoportok elnökeit, ennek kapcsán dönt az ülések összehívásáról, napirendjéről és eljárási kérdéseiről, elősegítve kompromisszumokat és az ügyek előmenetelét.
A trió programja két részből áll: a stratégiai keretből, amely összefoglalja a legfőbb politikai célokat, és az operatív programból, amely tartalmazza a stratégiai tervnek, illetve annak kivitelezésének részletes kifejtését.
Győri Enikő, Európai Uniós ügyekért felelős államtitkár 2010. decemberben tartott beszédében (Brüsszel, 2010. december 7.) a következőket emelte ki az elnökségi program prioritásai közül:
1. Az emberi erőforrásokat fókuszba helyezni
ˇ Európa 2020 program
ˇ szociális politikák
ˇ az önkéntesség éve
2. Az „erősebb Európa” program keretében
ˇ a gazdaságpolitika összehangolása, illetve a gazdasági és pénzügyi rendszer szabályozásának és felügyeletének hatékonyabb kialakítása
ˇ a pénzügyi keret félidős felülvizsgálata
ˇ energiabiztonság, energiahatékonyság és az éghajlatváltozás elleni küzdelem
ˇ a természeti erőforrások fenntartható felhasználása (közös vízpolitika továbbfejlesztése, a Duna-stratégia elfogadása)
ˇ a 2013 utáni időszak közös agrár- és halászati politika reformja
3. Az állampolgárokhoz közeledő Unió
ˇ aktív állampolgárság
ˇ uniós állampolgári kezdeményezés
ˇ a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlesztésére vonatkozó többéves terv végrehajtására (stockholmi program)
4. A felelősség növelése, bővítési politikák
ˇ a bővítési folyamat továbbvitele (Horvátország csatlakozása, az európai szomszédságpolitika)
A program gyakorlati kivitelezéséért, szervezéséért és lebonyolításáért Robák Ferenc, az EU-elnökség operatív ügyeinek kormánybiztosa felel. A programok javarészt Gödöllőn, a gödöllői kastély felújított és erre a célra kialakított részlegeiben zajlanak.
A programok lebonyolításában tevékenyen részt vesznek fiatal egyetemisták is, akik hostessként, illetve Liaison Officerként (LO), összekötő tisztként felelnek az események zökkenőmentes realizálásában. Míg a host-ok, hostess-ek helyszínekhez vannak rendelve, így a Ferihegyen található elnöki váróhoz, a gödöllői kastélyhoz és a sajtóközponthoz, addig az LO-k egyes országokért, ezen belül is az érkező delegációkért felelnek.
A Külügyminisztérium szigorú kritériumokat állított a jelentkező diákoknak, akiknek nagy részét a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói teszik ki. A kimagasló tanulmányi eredményeken, nyelvismereten és egyéb tudományos vagy szociális munkásságon kívül felmérték a kommunikációs képességet, találékonyságot és problémamegoldó-képességet is. A körültekintő válogatást tavaly szeptemberben kezdték, a jelentkezőknek több fordulóban kellett bizonyítaniuk.
A munka mozgalmas, érdekes és fölöttébb nagy együttműködést igényel. Állandó felszerelésünk a jó nyelvtudás, ismeretek a gödöllői kastélyról, idegenvezetési képesség, a névjegykártya, a szolgálati telefon, a fényképes belépőkártya, a kinyomtatott program, a rózsaszín kendő, elnökségi nyakkendő és a mosoly. Minden összekötő tiszt állandó e-mailes és telefonos kapcsolatban van az egyes nagykövetségekkel. Így működnek együtt az érkező miniszterek, államtitkárok és egyéb személyek magyarországi tartózkodásának előkészítésében.
A szolgálati mobil folyton csöng. Az információcsere folyamatos. Mi LO-k, az érkezés napján az őrezreden kezdünk, függetlenül attól, hogy a delegáció reggel 6-kor vagy éjjel 10-kor érkezik. Itt kapunk magunk mellé egy vagy több szolgálati autót, sofőrt, rendőri felvezetést, biztonsági tiszteket, annak függvényében, hogy mekkora a delegáció és hogy van-e köztük védett személy. És az üres konvoj megindul a kijelölt védelmi útvonalon a reptér, azon belül is a volt posta épülete, a mostani elnöki váró felé. Itt csatlakoznak a nagykövetség tagjai, hogy aztán körülbelül ugyanannyi személy várja az érkezőket, mint ahányan érkeznek.
A bemutatkozás pillanatától kezdve, a búcsúintegetésig a delegáció rendelkezésére kell állnunk, rugalmasan megoldva minden óhajt, tájékoztatva a delegáció tagjait az eseményekről, időpontokról, tolmácsolva az egyes szituációkban. Elkísérjük őket a szállodába, segítünk a „becsekkolásnál”, kivisszük őket Gödöllőre és az esti programokra, vacsorákra, szabad programokra.
Az eseményeket kézben tartani néha könnyű, néha nem... Képzeljük csak el: a delegáció 13 tagból áll, ebből kettő védett személy, egy feleség, három különböző időpontban érkeznek és ketten a reggeli géppel távoznak, az államtitkár lisztérzékeny, két bilaterális tárgyalást szeretnének realizálni, de erre csak 15 percük lenne, ja, és persze az utolsó pillanatban lemondja az egyik, a másik pedig elhozná a kutyáját. Nem beszélve olyanokról, hogy „nem találom a belépőkártyámat”, „a miniszter úr úszni szeretne hajnalban, de a szállodában nincs medence”, „ott felejtettem a bőröndömet a buszon”, „mini-Mátyás templomot szeretnék szuvenírnek, lehetőleg rózsaszínt” és a klasszikus „elaludtam”. A mi feladatunk, hogy mindezt „kezeljük” és megoldjuk, amitől néha felmerül az ember fejében a gondolat: „Na, még egy őszhajszállal több!”
A kezdeti kérdéseket és aggodalmakat felülírta a nyomás, és ripsz-ropsz egy összeszokott csapat alakult ki, amely felelősségteljesen látja el a munkáját, segítve egymást szorult helyzetekben, hogy az idelátogató, magas beosztású személyek mit se érzékeljenek az esetleges színfalak mögötti bakikból. Egyike lenni az ország azon pár diákjának, aki a Külügyminisztériumnak segítve vehet részt a forgatagban ugyanolyan páratlan és pótolhatatlan esemény, mint Magyarországnak a soros elnökség.
(2011. március 5.)
|