Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 BESZÁMOLÓ

TÓKA GÁBOR

Opponensi vélemény Göncz Borbála PhD-disszertációjáról

A tézis átfogó, multidiszciplináris áttekintést ad az Európai Uniós tagság tagállamokbeli támogatottságának meghatározóival kapcsolatos korábbi elméletekről, és ezeket szintetizálva, saját megfigyelések és gondolatmenetek beépítésével, önálló hipotéziseket állít fel arra, hogy a tagság magyarországi támogatottságának csökkenése mögött milyen okok állhatnak. A kérdés elméleti szempontból és gyakorlatilag és érdekes, hiszen az állami szuverenitás elemeinek önkéntes átruházása történelmi szempontból ritka, a globalizáció körülményei között azonban növekvő gyakoriságú és mélységű, a demokratikus illetve még tágabban a modern politikai rendszerek működése, kormányozhatósága és legitimitása szempontjából újszerű, nyitott kérdéseket felvető folyamat. Az irodalmi áttekintés körültekintő, és a hazai könyvtári helyzet lehetőségei mellett politikatudományi-szempontból szinte kimerítő, interdiszciplináris hivatkozásaiban pedig még túl is megy a téma kortárs nemzetközi irodalmában megszokott mértéken. Hiányérzetet talán csak az kelthet itt, hogy a nemzeti és szupranacionális kormányzati szinteken épülő politikai rendszerek kapcsolatát nem állítja tágasabb rendszer- vagy demokráciaelméleti keretekbe.

A hipotézisek korrektek és a kortárs szakirodalom problémafelvetéseihez igazodnak, de kicsit hiányoltam belőlük az eredeti elméletalkotásra való törekvést. Az elemzés széles empirikus adatbázisok másodelemzésére támaszkodik, és leíró tartalomban igen gazdag, ugyanakkor nem teljesen világos számomra, hogy az elemzés mely elemeit tekinti a szerző perdöntőnek a felállított hipotézisek vizsgálata szempontjából, és mi az, ami e tekintetben csak kiegészítő jellegű. Az elemzés tökéletesen átlátható, megoldásaiban a kortárs irodalom sztenderdjeit követi, kellőképpen dokumentált. Kritikai észrevételem e tekintetben csak az, hogy az alternatív hipotézissel (ami az uniós tagsággal kapcsolatos identitás-alapú szembenállás folytonosságát hangsúlyozná) szemben módszertani és elméleti szempontból is nagylelkűbb álláspont lehetne indokolt. Meglehet pl., hogy az identitás-alapú euroszkepticizmus csak akkor aktiválódik és válik pl. az EU tagsággal kapcsolatos beállítottságok meghatározójává, ha erre irányuló elit-diskurzus illetve politikai mozgósítás alakul ki. Hasonlóképpen az is elképzelhető (és összhangban lenne a vonatkozó korábbi elméletekkel), hogy ilyen diskurzus illetve mozgósítás megléte esetén az EU-val kapcsolatos ‘instrumentális’ beállítottságok mérésére használt válaszokat is erősebben befolyásolja az EU-szkeptikus identitás. Tágabban fogalmazva, a tézisben nagyobb érzékenység lenne indokolt azon lehetőség iránt, hogy mindazon attitűdváltozók, amelyek itt mint a tagsággal kapcsolatos beállítottságok okaiként tűnnek fel az elemzésekben, esetleg maguk is függhetnek a függő változótól (endogeneitás).

A tézis kétséget kizáróan bizonyítja a jelölt példás tájékozottságát a szakirodalomban, és hogy abban hozzáértően, körültekintően, önállóan tud tájékozódni, és képes azok eredményeinek a tényeket és az elméleteket pontosan bemutató, kritikus összefoglalására. A kutatási célokat pontosan és világosan jelöli ki, a felsorolt hipotézisek az elvárható precizitással vannak megfogalmazva és megfelelnek a tudomány jelenlegi állásának. A kutatási probléma releváns, az elemezni kívánt kérdések köre olyan tág, hogy az valóban egy monográfia terjedelmű elemzést vetít előre. A felhasznált adatbázisok és elemzési technikák köre lényegesen tágasabb, a tézis leíró tartalma pedig gazdagabb annál, mint ami megszokott a hasonló jellegű hazai PhD disszertációknál. Az eredmények bemutatása világos, jól követhető. A tézis szerkezeti felépítése rendkívül logikus, a nyelvi megformáltság pedig jelentősen meghaladja a hazai átlagot. A tézis pontosan követi a korábbi kutatási tervet, és felhasználja annak bírálóinak megjegyzéseit, sőt, a kutatás kérdéseit is ezeknek megfelelően alakította át. A szerző nem csak rendelkezik a színvonalas szakmai publikációk előállításához szükséges készségekkel, de az elmúlt években több tanulmányt is megjelentetett a disszertáció témakörében. Összességében úgy vélem, hogy egy az elvárásoknak kiválóan megfelelő disszertációval van dolgunk, ami summa cum laude osztályzatot érdemel.

Budapest, 2011. április 4.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius