Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 SZÓCIKK
Hamasz

Hamasz (Iszlám Ellenállási Mozgalom): A Közel-Keleten 1987-ben létrehozott - az Európai Unió és az Egyesült Államok által terroristának minősített - palesztin szervezet. Létrehozói szoros kapcsolatban álltak az 1928-ban Egyiptomban alapított Muzulmán Testvériség nevű szervezettel. Az alapító és a szellemi vezető Ahmed Jaszin sejk volt. A Hamasz elődszervezeti 1987 előtt elsősorban a Gázai-övezet területén folytattak vallási és szociális tevékenységet (legálisan). A Hamasz 1991-ben alapított katonai szárnyának, a Kasszem Brigádoknak a tevékenysége az izraeli elnyomó intézkedésekkel párhuzamosan fejlődött. ■ A Hamasz létrejöttekor elsősorban vallási köntösben, a legrászorultabb rétegek képviselőjeként jelent meg; a szervezet napjainkig végez szociális tevékenységet is, kórházakat, iskolákat tart fenn. Tevékenységét fokozatosan terjesztette ki Ciszjordániára is. ■ A Hamasz 1988. augusztus 18-án fogadta el az Iszlám Alkotmány c. dokumentumot, amely kimondta, hogy Palesztina földje vallási tulajdon, amely nem tárgyalási alap, és amelyről nem lehet lemondani; a mozgalom célja Izrael mint „cionista entitás" felszámolása, illetve a Jordán folyó és a Földközi-tenger között iszlám alapokon nyugvó palesztin állam létrehozása. Az alkotmány lényeges eleme, hogy vitatja a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek (PFSZ) a palesztinok egyedüli képviseletére vonatkozó jogát. A Hamasz a kezdetektől a PFSZ, illetve legjelentősebb pártjának, a Jasszer Arafat által alapított Fatahnak az alternatívája kíván lenni - elsősorban politika és nem vallási alapon. ■ A Hamasz vezetői ellenezték az oslói békefolyamatot, a szervezet így sem az 1996-os törvényhozói-, sem a 2005-ben lebonyolított elnökválasztáson illetve elnökválasztáson nem volt hajlandó részt venni. Az első intifáda (1987-1993) során csak izraeli katonai célpontok ellen hajtottak végre akciókat. Öngyilkos merényleteket, illetve izraeli polgári célpontok ellen támadásokat 1994 óta folytatnak. A Hamasz ismertebb vezetőit (Ahmed Jaszin sejket és Abd al-Aziz Rantissit) 2004 tavaszán az izraeli hadsereg likvidálta. ■ Az évek során a Hamaszon belül is kialakult egy mérsékeltebb szárny, amely hajlandóságot mutat a fennálló palesztin politikai rendszerben való részvételre, illetve az Izraellel való párbeszédre. Részben a második intifáda során alkalmazott, a palesztin lakosság mindennapjait súlyosan érintő izraeli lépések és katonai akciók nyomán, részben abból eredően, hogy a Palesztin Hatóságot irányító Fatah a korrupciós vádak és egyéb visszaélések miatt sokat veszített hiteléből, a Hamasz támogatottsága 2005-ben egyre jelentősebbé vált. Addigi álláspontját feladva a Hamasz részt vett nem csupán a 2005. évi helyhatósági, de az 2006. január 25-én megrendezett törvényhozói választásokon is, amelyen nagy meglepetésre a 132 parlamenti helyből 76-ot megszerzett. ■ A Hamasz egyértelműen megnyerte választásokat és megszerezte a kormányalakítás jogát is, mégis az eredmény komoly dilemmát okoz a konfliktus több érintettje számára. A Hamasz ugyanis nem ismeri el Izraelt (álláspontja szerint egy hivatalos határokkal nem rendelkező állam elismerése egyenlő lenne a megszállás elismerésével), Izrael nem hajlandó a létezését el nem ismerő és az erőszakos (értsd: terrorista) cselekményeket el nem utasító Hamasz-kormánnyal tárgyalni, a Palesztin Hatóságot segélyek révén pénzügyileg „életben tartó" nemzetközi közösség (elsősorban az Egyesült Államok, illetve Európa országai) pedig nem finaszírozhat terroristának minősített szervezetet. ■ Paragi Beáta doktorandus, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi doktori iskola

GROTIUS KÖNYVTÁR


Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2014 Grotius