Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok kivonásáról (1990. március 10.)
1990.03.10.

A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok távozásához a hidegháború befejező szakaszában alakultak ki a külső feltételek, a hazai rendszerváltozás kibontakozásával pedig a belpolitikaiak. A szovjet csapatok részleges kivonása már 1989. április 25-én kezdődött. Hamarosan mindkét fél részéről megfogalmazódott, hogy megfelelő nemzetközi helyzetben a csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonuláshoz. A teljes kivonásáról szóló egyezmény megkötését célzó előkészítő tárgyalások 1990 januárjában kezdődtek. A Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár és Ivan Aboimov magyarországi szovjet nagykövet vezetésével Budapesten lezajlott tárgyalások első fordulójában (1990. február 1–2.) a felek a legfontosabb kérdésekben egyetértésre jutottak és megállapodtak, hogy 1990. március 15-ig kormányközi egyezményt kötnek. A különböző munkacsoportokban is folyó egyeztetések után szintén Budapesten rendezték meg az Aboimov és a Somogyi vezette tárgyalások második fordulóját (1990. február 28–március 1.) Számos részkérdésben sikeresen egyeztettek, megegyezés azonban mégsem jött létre, mivel a csapatkivonások végleges határidejét, ütemtervét illetően jelentősen eltért a magyar és a szovjet álláspont. A magyar küldöttség ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a szovjet csapatokat a rendezett kivonulást biztosító lehető legrövidebb időn belül vonják ki Magyarország területéről. A sikertelenül zárult szakértői forduló kapcsán Somogyi Ferenc hangsúlyozta: az, hogy nem sikerült megállapodni, nem zárja ki, hogy mégis sor kerülhet a megállapodás aláírására akár március 10-ig.

A Somogyi és Aboimov vezette szakértői delegáció tárgyalásainak harmadik fordulóját már Moszkvában tartották 1990. március 9-én. (Aboimov immár külügyminiszter-helyettesként fogadta a magyar delegációt.) A magyar delegáció kibővült a közelgő magyarországi választásokon induló 12 pártot képviselő hárompárti delegációval (az MDF részéről Raffay Ernő, az SZDSZ-től Demszky Gábor, a Fidesz részéről pedig Kósa Lajos érkezett Moszkvába). A tárgyalások e fordulójára lényegében már csak az utolsó simítások elvégzése maradt hátra a haderőkivonásról szóló szerződés tervezetén. Az egyezmény aláírására 1990. március 10-én Moszkvába utazott Horn Gyula külügyminiszter, aki aznap Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel aláírta az okmányt. Az egyezmény megkötése kiemelkedő jelentőségű állomás volt Magyarország függetlensége helyreállításának folyamatában.

Az 1990. március 10-én Moszkvában aláírt csapatkivonási egyezmény értelmében 1991. június 30-ig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. A felek megegyeztek abban is, hogy kivonás idején korlátozzák a szovjet csapatok kiképzési-harci tevékenységével kapcsolatos mozgásokat, repüléseket, s a kivonás ütemtervét az egyezmény mellékletében rögzítették.

Az egyezmény aláírását követően a magyar ellenzéki pártok elismerték, hogy a magyar tárgyalódelegáció következetesen képviselte ugyan a magyar érdekeket, ugyanakkor úgy vélték, hogy a kivonulási határidőt jobban le kellett volna rövidíteni, s különösen azt kifogásolták, hogy az elfogadott dokumentum nem jelezte: a szovjet csapatok jogalap nélkül tartózkodtak Magyarországon. Az ellenzéki pártdelegáció az aláírási ceremónián nem vett részt.

A szovjet hadsereg katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek, harci technikai eszközeinek, anyagai­nak kivonása végül az egyezményben  megszabott határidő előtt két héttel befejeződött. Az utolsó katonavonat 1991. június 16-án hagyta el Záhonynál az országot, az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka pedig június 19-én, civilben, diplomata-útlevéllel.

A dokumentumot újra közreadja Horváth Jenő

Forráshttp://rendszervaltas.mti.hu/img/spacer.gif

MTI http://rendszervaltas.mti.hu/Pages/News.aspx?se=1&wo=&sd=19900310&ed=19900310&sp=100&ni=255997&ty=1

Letölthető publikációk:

magyar-szovjet egyezmény 1990.03.10.123 KBPDF dokumentum2010.12.16.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius