|
Az amerikai és az orosz elnök, Barack Obama és Dmitrij Medvegyev Prágában, a vár Spanyol-termében írta alá a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új szerződést.
A két hatalom közötti START-tárgyalások és szerződések immár két évtizednél is hosszabb múltra tekintenek vissza. Az első START-szerződést 1991. július 31-én írta alá George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök Moszkvában. (A szerződés 1994-ben lépett életbe.) A másodiknak az aláírása George Bush és Borisz Jelcin elnökök nevéhez fűződik (Moszkva, 1993. január 3.) Ez a szerződés azonban az évtized második felétől elhidegült amerikai–orosz kapcsolatok közepette nem lépett életbe. A START-II körüli bizonytalanságtól függetlenül a stratégiai fegyverek számát mindkét nagyhatalom folyamatosan csökkentette az első START-szerződés rendelkezéseinek megfelelően, s ez nem változott Vlagyimir Putyin és G. W. Bush hatalomra kerülésével sem. A bizonytalanságok részbeni áthidalására a felek tető alá hozták a SORT (Strategic Offensive Reduction Treaty) szerződést, amelyet Moszkvában írták alá 2002. május 24. én.
A START-szerződések a stratégiai, vagyis hadászati nukleáris fegyverzetrendszerekkel, a hordozóeszközökkel és a robbanófejekkel foglalkoznak, hatókörük nem terjed ki a taktikai nukleáris fegyverekre. A megállapodások alapján stratégiai fegyverzetrendszereknek minősülnek a nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakétákon (ICBM), a tengeralattjárókon (SLBM) és a nagy hatótávolságú (vagyis 5500 kilométernél nagyobb hatósugarú) repülőgépeken rendszeresített, nagy hatóerejű nukleáris fegyverek. Nem tartoznak tehát közéjük a taktikai (harcászati) nukleáris fegyverek, amelyek kis, rövid- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákon és repülőgépeken vannak rendszeresítve. A START-szerződések fókuszában a hordozóeszközök és a nukleáris atomtöltetek száma áll, általában ezek alapján számolják ki a stratégiai egyensúlyt biztosító fegyvermennyiséget. A fegyverzetcsökkentési tárgyalások számításai körüli viták alapját az adja, hogy egy hordozóeszközre (rakétára vagy repülőgépre) több, akár 3–10 darab, más-más célpontra vezethető atomtöltet is felszerelhető, emellett az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris arzenáljának az arányai eltérőek a hordozóeszközök típusait illetően is. Így bonyolult számításokat igényel a felek közötti stratégiai egyensúly, vagyis a kölcsönös sebezhetőség fenntartása.
A START-szerződések csak egyik elemét jelentik a még régen megálmodott nukleáris fegyverek nélküli világ megteremtését célzó rendszernek. Amerikai részről John F. Kennedy és Ronald Reagan elnökök, szovjet részről Nyikita Hruscsov és Gorbacsov tettek hitet tettek leginkább az ilyen világ megteremtése mellett. Legutóbb Obama elnök prágai beszédében (2009. április) hirdette meg, hogy kormánya ilyen világért kíván munkálkodni, igaz, hozzátette, hogy ez az ő életében valószínűleg nem fog megvalósulni, s az Egyesült Államok addig is fenntartja nukleáris elrettentő erejét.
Az új START-szerződésre vonatkozó tárgyalások 2009-ben felgyorsultak. A szerződés általános kereteinek kidolgozásáról 2009 júliusában a moszkvai találkozón állapodott meg Obama és Medvegyev. Ezt követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatott fogadott el a nukleáris leszerelés szükségességéről (2009. szeptember 24.). Az új szerződés kidolgozását az is sürgette, hogy a 2009. december 5-én lejárt az addig hatályban meghosszabbított első START- és a SORT-szerződés.
A prágai START-szerződés legfontosabb rendelkezései a következők: a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben (ez 74 százalékos csökkentést jelent a START-I-hez képest), a hordozóeszközök számát – beleértve a nem rendszerbe állított eszközöket is – a szerződés 800-ban maximalizálja, és ebből a plafonból 700 lehet rendszerbe állítva. A verifikáció tekintetében az egyezmény kis módosításokkal az első START-szerződés rendelkezéseit veszi át, így rendelkezik a helyszíni szemlékről, az ellenőrzésekről és adatcserékről. A szerződés tíz évre szól, a hatálybalépéshez pedig a szerződés ratifikálására van szükség. A megállapodás az amerikai akaratnak megfelelően nem állapít meg semmilyen korlátot új rakétavédelmi rendszerek kifejlesztése és rendszerbe állítása tekintetében, említést tesz azonban a rakétavédelem kérdéséről, s ezzel elismeri a két kérdéskör közötti összefüggést. A most kialkudott számok és mennyiségek nem kérdőjelezik meg az amerikai és az orosz stratégiai képességek elsőbbségét a többi nukleáris hatalommal szemben.
„Az új START-szerződés fontos előrelépés a nukleáris leszerelés útján” – jelentette ki a dokumentum aláírása után elmondott rövid beszédében Obama. Hozzátette: „A stratégiai és a taktikai fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalásainkat folytatni fogjuk". Medvegyev elnök „történelmi eseménynek" minősítette a szerződés aláírását. Leszögezte: „értelmes kompromisszumról van szó", s a szerződés megvalósításával „biztonságosabb lesz a világ".
A szerződés aláírásakor kialakult optimista légkör ellenére a ratifikációs folyamat elhúzódott. Főként az amerikai törvényhozásban kialakult vita miatt, amire válaszul az orosz fél bejelentette, hogy csak a washingtoni ratifikáció után tűzi napirendre a szerződés jóváhagyását. (Közben 2009. december 5-én lejárt a START-I hatálya, a felek azonban vállalták, hogy a START-III életbelépéséig kötelezőnek tekintik a START-I előírásait.) Végül is előbb amerikai majd az orosz részről is befejeződött a ratifikáció, és 2011. február 5-én Hillary Clinton amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Münchenben kicserélte a ratifikációs okmányokat, ezzel életbe lépett az új START-szerződés. A ratifikációs okmányok cseréjét követően Lavrov azt emelte ki, hogy az új szerződés pontosan olyan formában lépett életbe, mint azt a két államfő aláírta.
Megfigyelők szerint a megállapodás újabb mérföldkövet jelent a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése felé vezető úton, és főként fontos lépés a két fél közötti bizalom erősítésében.
A dokumentumot újra közreadja Horváth Jenő.
Forrás: Az orosz elnök honlapja: http://eng.kremlin.ru/text/docs/2010/04/225211.shtml
A szerződéshez kapcsolódó jegyzőkönyv ugyanott olvasható: http://eng.kremlin.ru/images/Protocol.pdf
| 
