pályakép » publikációk a közreadótól »

Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberében a katonai összeomlás, a birodalom felbomlásának és a forradalmak kirobbanásának állapotába jutott. Október 31-én a hadvezetőség fegyverszünetet kért az antanttól, addigra a prágai nemzeti tanács deklarálta a csehszlovák állam megalakulását (október 28.), a horvát nemzetgyűlés kimondta Horvátország függetlenségét és csatlakozását a születő szerb–horvát–szlovén államhoz (október 29.), Bécsben a nemzetgyűlés elfogadta az új osztrák állam ideiglenes alkotmányát (október 30.), Lenbergben a galíciai ukránok bejelentették a monarchiától való elszakadásukat, Budapesten az őszirózsás forradalomban megalakult Károlyi Mihály kormánya (október 31.). A fegyverszüneti  egyezményt Padova mellett 1918. november 3-án írta alá Diaz olasz és Weber osztrák tábornok. A diadalittas antant katonai erők a kapitulációs okmány aláírása után is tovább nyomultak előre, a Károlyi-kormány új demarkációs vonalat kijelölő katonai konvenció aláírására kényszerült (Belgrád, 1919. november 13.), amelyet megint nem respektáltak, a román csapatok Karácsonyra elérték Kolozsvárt, december 30-án a balkáni francia csapatok bevonultak Szegedre, 1919. január elsején a csehszlovák csapatok elfoglalták Pozsonyt. Az 1919. január 18-án Párizsban megnyílt békekonferencia a magyar fennhatóságot egyre kisebb területekre szűkítette a Budapestre küldött diplomáciai jegyzékeiben. A magyar Tanácsköztársaság hadserege fegyveresen szállt szembe a csehszlovák és a román hadsereggel. Az antant azonban felülkerekedett, a tanácskormány lemondott (augusztus 1.), a román csapatok bevonultak Budapestre (augusztus 4.) és Dunántúl egy részének kivételével az egész országot megszállták. November közepén jelentős változások történtek: a békekonferencia felhívására a románok elhagyták a fővárost és visszavonultak a Tisza mögé, Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre. Az ország és az állam újjászervezéséhez  még hátra volt a békeszerződés megkötése.

A magyar békedelegáció gróf Apponyi Albert vezetésével 1920. január 6-án érkezett Párizsba, a békekonferencia január 15-én közölte a magyar féllel az antant békefeltételeit. Apponyi 16-án szóban fejtette ki a magyar álláspontot. A 14 részből álló tervezet a többi vesztes állammal kötött szerződés elveit és mintáját követte, Magyarország számára rendkívül súlyos feltételeket rögzített, Budapest pesszimista várakozásait igazolta. A következő hetekben és hónapokban a békekonferencia fórumain a békeszerződés kérdéseiről voltak ugyan különbségek, viták és nézeteltérések is a .győztes hatalmak között,  s a magyar fél is benyújthatott különféle dokumentumokat és jegyzékeket, a konferencia legfelső szervei azonban végül is érdemi változtatások nélkül hagyták jóvá az év eleji tervezetet.

A 14 részből álló békeszerződés első része a Nemzetek Szövetségének alapokmányát tartalmazta, a második rész Magyarország  határait rögzítette, a harmadik a szomszéd- és a többi országgal szembeni kötelezettségeit, az ötödik a katonai megkötéseket, a hatodik rész a hadifoglyokkal, a hetedik a háborús bűntettekkel, a nyolcadik és kilencedik a jóvátétellel foglalkozott.   

A végleges szöveg átvétele után a magyar delegáció hazautazott, elkészítette jelentését a nemzetgyűlésnek és a kormánynak, amelyben a döntéseket mélyen igazságtalannak nyilvánította, de az ország gyengeségére és elszigeteltségére tekintettel a szerződés aláírását javasolta, majd május 19-én lemondott. A nemzetgyűlés mérvadó pártjai és a kormányhasonlóképpen vélekedtek és foglaltak állást.

A békeszerződés aláírása 1920. június 4-én történt a versailles-i királyi palotát övező park Grand Trianon kastélyában. Magyar részről az okmányt Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ írta alá, akik a továbbiakban nem kívántak szerepelni a közéletben.

A trianoni békeszerződést a magyar társadalom igazságtalannak tekintette. Aláírásának napján zárva maradtak az üzletek és az iskolák, gyászkerettel jelentek meg a napilapok, a fővárosban százezrek tüntettek ellene. Az országzászlót ettől kezdve csak félárbócig vonták föl. Az országgyűlés 1921. november 13-án fogadta el a békeszerződést, 1921. július 26-án hirdették ki és iktatták  törvényeink közé (1921. évi XXXIII. tc.).       

(Újra közreadja Horváth Jenő)

Forrás:1000 év  törvényei. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7489

Letölthető publikációk:

A trianoni békeszerződés

955 KB

PDF dokumentum

2010.06.24.