publikációk a szerzőtől »

A magyar társadalom mai mély megosztottságát tükröző gyilkos politikai vitákat jelentős mértékben a nemzetközi horizont hiánya jellemzi. Ez nem új jelenség, sokkal inkább a külpolitikai gondolkodás valamint a nemzeti kohézió hagyományos gyengeségéből táplálkozik. Az előbbi az állami függetlenség sok évszázados hiányában, az utóbbi a Szekfű Gyula, Erdei Ferenc és mások által éleslátóan észrevett, az utóbbi években néhányak által hevesen vitatott, ám mindennapjainkban mégis lépten-nyomon megtapasztalható kettős társadalmi struktúrában leli meg a magyarázatát. Tehát abban, hogy nép és nemzet zömmel ma sem fedi egymást. A nép a nemzet alatt pergeti napjait, szenvedi nehezebbé vált sorsát, tömegesen viseli a kilátástalan állástalanság testet-lelket sorvasztó, családot bomlasztó, gyermekei jövőjét elrabló világát. A nemzet pedig lényegében a két osztatú középosztállyal azonos. Az egyik a tradicionális, a keresztény nemzeti, a másik pedig a modernitásra, a szupranacionálisra a nemzetinél lényegesen fogékonyabb elem, amely annak idején a magyarországi tőkés gazdaság megteremtésében játszott döntő szerepet, s lett jelentős mértékben annak haszonélvezője. (Sok jogos, árnyaló észrevételt lehet ez ellen tenni, ám a lényeget, vagyis a meglétét – vélelmem szerint – nem okos dolog megkérdőjelezni.)

Jóllehet, divatos dolog azt állítani, hogy a „jobboldaliság”, illetve „baloldaliság” elvesztette az értelmét, valójában a mindennapi élet számtalan ténye az efféle vélekedéseket is cáfolja.

Először ember vagyok, második helyen európai magyar, s magyarként vallom magam baloldalinak.

A baloldalnak – minden említett és nem említett tehertételével együtt, a másik térfél nemzetet ért cselekedeteit is a vizsgálat alá vonva – e téren sincs oka leszegett fejjel járni. Megvannak a maga bűnei, de kisebbek az egyéb, népellenes bűnökhöz képest. A 20. századi históriában – most ne is menjünk az ősbűnökhöz – a két világháború okozta a legnagyobb vérfolyamot. Jobboldali személyek álltak a kormányrúdnál. Komoly ember természetesen nem állítja azt, hogy az első, majd a második világháborúból kimaradhatott volna a magyarság. Történelmi előzmények, geopolitikai körülállások szabták ki a folyó medrét. Ám a mikornak és a hogyannak óriási a jelentősége.

Letölthető publikációk:

Nem_a_hazat

406 KB

PDF dokumentum

2012.08.03.