Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A NATO új stratégiai koncepciója (2010)
2010.11.19.

A NATO-ban hagyományosan két-három évenként tartanak csúcstalálkozókat/csúcs-konferenciákat (a tagországok államfőinek/miniszterelnökeinek, külügyminisztereinek és védelmi minisztereinek részvételével), amelyek nagyjából tízévenként határoznak a szervezet stratégiájáról, vagyis egy dokumentumban rögzítik össze a szövetség stratégiai tervét, amit stratégiai koncepciónak (Strategic concept)neveznek. A legújabb stratégiai koncepciót a lisszaboni csúcstalálkozó 2010. november 19-én fogadta el. Az új stratégiai koncepció az addig érvényes, 1999-ben elfogadottat váltotta fel. A NATO politikai alapdokumentumának számító stratégiai koncepció elsődleges célja, hogy politikai és katonai téren világos közép- és hosszabb távú iránymutatást adjon a szövetség jövőbeni tevékenységére nézve.

Az új stratégiai koncepció kidolgozásáról a mostani csúcstalálkozót megelőző Strasbourg/Kehlben tartott csúcskonferencia (2009. április 3–4.) hozott döntést. A határozatot követően Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár megszabta az új stratégiai koncepció kidolgozásának menetrendjét. E munkafolyamat első fontos állomása volt, hogy a főtitkár 2009 augusztusában fölállított egy 12 fős szakértői csoportot (Group of Experts), Madeleine K. Albright volt amerikai külügyminiszter vezetésével, amelynek feladata a stratégiai koncepcióval kapcsolatos vélemények összegyűjtése volt. A szakértői csoport a tagországokkal folytatott konzultációk után összegezte a véleményeket és javaslatokat, megfogalmazta a jelentését, amelyet 2010. május 17-én adott át a NATO-főtitkárnak. Ezután kezdődött el az Észak-atlanti Tanács felügyelete alatt az új stratégiai koncepció „szövegezésének” folyamata, amelynek eredménye került a lisszaboni csúcskonferencia elé. A 28 tagállam képviselői a csúcstalálkozó első munkaülésén fogadták el a szövetség új, a következő tíz évre szóló stratégiai koncepcióját.

Nagyot változott a világ és benne a NATO a hidegháború utáni második évtizedben. Egyebek mellett a volt ellenség, a Varsói Szerződés kelet-közép-európai tagjai NATO-taggá váltak, 2001. szeptember 11-én terroristatámadás sújtott le az Egyesült Államokra, a NATO az alapító szerződés 5. cikkelye alapján katonai választ adott erre a szövetség határain kívül eső területen, Afganisztánban, stb. Ma a szövetség tagországainak különféle korábban nem létező, új globális veszélyekkel kell szembenézniük, amelyek nyilvánvalóan szükségessé teszik a szövetség jellegének és küldetésének újrafogalmazását is. Erre vállalkoztak a dokumentum készítői. Olyan helyzetben, amikor a NATO főerejét alkotó Egyesült Államok is újrafogalmazza a külpolitikáját, a katonapolitikáját, a nemzetbiztonsági stratégiáját.

A dokumentum számot vet az új biztonsági kihívásokkal, így például a terrorizmussal, a kalózkodással, a számítógépes rendszerek elleni támadások veszélyével. Megőrzi a korábbi stratégiai „küldetésnyilatkozatokból" a kollektív védelem és a nukleáris elrettentés elvét, ugyanakkor számol azzal, hogy adott esetben a szövetségnek a saját területétől távol eső térségekben is küldetést kell vállalnia. Kiemelt helyen szerepel a dokumentumban az a célkitűzés, hogy teremtsék meg az európai NATO-országok területének és lakosságának védelmi rendszerét is a ballisztikus rakéták esetleges támadása ellen. A dokumentum rögzíti, hogy ennek érdekében a NATO „tevékeny módon” fogja keresni „a rakétavédelmi együttműködést Oroszországgal”. Stratégiai célként fogalmazza meg az atomfegyverektől mentes világ megteremtését. Leszögezi ugyanakkor azt is, hogy amíg vannak atomfegyverek a világban, addig a NATO-nak is „nukleáris szövetségnek” kell maradnia.

Az új stratégiai koncepció elfogadását követő sajtótájékoztatón Rasmussen főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte a pillanatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy az új stratégiai dokumentum – mint fogalmazott: „küldetésnyilatkozat” – azt jelöli ki, miként gondoskodhat a szövetség tagjai biztonságáról a világ megváltozott körülményei között, hogyan lehet korszerűsíteni a védelmi tevékenységet a XXI. században. „Ez nem csupán elvek és célok gyűjteménye, hanem cselekvési terv” – hangsúlyozta a főtitkár.  

Hogy a Lisszabonban elfogadott dokumentum helyzetelemzése mennyire pontos, helyes-e a perspektívák megítélése, megfelel-e a stratégiai koncepció a gyorsan változó világ követelményeinek – mindezen kérdésekre csak a következő években tudjuk meg a választ.

(A dokumentumot újra közreadja Horváth Jenő)

Forrás: A NATO honlapja. Activ Engagement, Modern Defence - Strategic Concept for the Defence and Security of The Members of the North Atlantic Treaty Organisation adopted by Heads of State and Government is Lisbon. NATO - official_texts_68580.htm

Letölthető publikációk:

Active Engagement, Modern Defence44 KBHTM fájl2010.11.25.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius