publikációk a szerzőtől »

Az identitás fogalomköre a felvilágosodás óta napjainkban ismét kiemelt figyelmet élvez. Ez a figyelem azonban annak a tendenciának következménye, amely a fogalmat alapjaiban kérdőjelezi meg. A társadalmi kapcsolatok meglazulása, ugyanis az identitásnak a megteremtését, de legfőképp elismertetését teszik bonyolulttá, kérdésessé téve ezzel létjogosultságát.Felmerül a kérdés, hogy jómagam vajon milyen kontextusában kívánok foglalkozni az identitás fogalmával. A fogalom meghatározása ugyanis nem egyszerű, figyelembe véve annak bonyolult strukturáltságát, sokszínű jellegét és ellentmondásosságát. Mindezekre tekintettel egzakt válasszal sem tudok szolgálni, hisz már a témát felvető első mondatok egyszerre érintik a kollektív és a személyes identitás fogalomkörét. Amennyiben azonban mindenképpen szeretnénk definiálni az identitás fogalmát, akkor mindezt az alábbi rövid de rendkívül találó pszichológiai meghatározással tehetjük, mely szerint az identitás nem más, mint énképünk, értékeink, nézeteink összessége.

Mindezzel jeleztem is, és egyben lehatároltam azt a mozgásteret, amelyen belül a fenti fogalom boncolgatása közepette mozogni kívánok. Kollektív vagy, ha úgy tetszik nemzeti identitás kontra énképünk, értékeink, nézeteink összessége – avagy személyiségünk fő jellegzetességei. Ezzel pedig el is érkeztünk a két identitástípus ellentmondásos kapcsolatához. Felmerül a kérdés ugyanis, hogy egymást feltételező és ily módon egymásra hatást gyakorló avagy egymástól függetlenül egzisztáló identitásformákról van-e szó. A következőkben ezt az ellentmondásos kapcsolatot igyekszem érthetőbbé tenni.

Letölthető publikációk:

A globalizmus és a szellemi orokseg relacioja

347 KB

PDF dokumentum

2011.05.04.