Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az ISAF-miszióban résztvevő NATO- és nem NATO-államok nyilatkozata Afganisztáról
2010.11.20.

A NATO lisszaboni csúcsértekezletének (2010. november 19–20.) egyik fontos kérdése volt – a napirendjén szereplő más kérdések mellett (a szövetség új stratégiai koncepciója, az európai rakétavédelem megteremtése, a NATO belső reformja, az Oroszországhoz való viszony) – az afganisztáni háború problémája. A kérdést a konferencia második napján (november 20.) kibővített ülésen tárgyalták meg, amelyen a NATO-országok mellett az ISAF-ban résztvevő húsz nem NATO-állam képviselői is résztvettek, valamint Afganiszták képviseletében Hamid Karzai elnök. Jelen voltak továbbá az afganisztáni újjáépités legfontosabb donor-országainak és szervezeteinek képviselői is.

A csúcskonferenciát közel egy évvel megelőzően Barack Obama elnök meghirdette az ún. kivonulási stratégiát (exit strategy), amelynek leglényegesebb eleme, hogy a nemzetközi erők 2011-ben megkezdik 2014-ig tartó kivonulásukat Afgnisztánból, a hatalmat és ország biztonságáért való felelőségget pedig addigra fokozatosan átadják az afgán kormánynak és a biztonsági erőknek. A terv lényeges eleme, hogy a kivonulási időszakban (és azután is) a főszerepet és a terhek nagyrészét az Egyesült Államok magáravállja. A terv azt is célozta, hogy az időpontok kitűzésével leszerelje az immár kilenc éve folyó háború ellenzőit, és szövetséges kormányok számára pedig lehetővé tegye harcoló erőiknek ütemezett és rendezett kivonulását. Az afganisztáni háború befejezésének kilátásairól, kimeneteléről és az ország jovőjéről a nemzetközi erőkben részvevő országokban kialakult széleskörű vita ellenére a kormányok lényegében egyetértettek a washingtoni kormányzat kivonulási tervével.

A NATO-csúcsértekezleten a kibővített ülés résztvevői által elfogadott nyilatkozatot ebben a szellemben fogalmazták meg, és az elfogadott dokumentum is ezt a tervet rögziti, viszonylag rövid terjedelemben. Nem szerepelnek a nyilatkozatban a korábban a szakértők által várt részletek (például az egyes tartományok igazgatásának átadásáról szóló ütemterv), és a konferencián elmaradt a hosszútávú partnerségről szóló egyezmény kötése is, bár a nyilatkozat rögzíti a szövetség készségét egy ilyen kötelezettség vállalására. A nyilatkozat egyebek mellett kimondja, hogy a nemzetközi közösség támogatja az afgán kormány nemzeti megbékélést kereső erőfeszítéseit, amely arra irányul, hogy integrálja a felkelők azon részét, amelyek „lemondanak az erőszakról, megszakítják a kapcsolataikat a terorrista csoportokkal és akceptálják az afgán alkotmányt”.

A nyilatkozata elfogadása után tartott sajtótájékoztatón mind Obama elnök, mind Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár „reális”-nak minősítette a kivonulási tervet, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a NATO mindaddig nem hagyja magára Afganisztánt, ameddig misszió nem teljesül. Karzai afgán elnök a konferencián és a sajtótájékozatón való szereplésével pedig megerősítette azt a korábban róla kialakult benyomást, amely szerint ő és kormányzata jelentik a kivonulási terv egyik leggyengébb láncszemét.

(A nyilatkozatot újra közreadja Horváth Jenő)

Forrás: A NATO honlapja: http://www.nato.int/cps/en/natolive/news_68722.htm

Letölthető publikációk:

Declaration by the Heads of State and Government of the Nations260 KBPDF dokumentum2010.11.25.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius