pályakép » publikációk a közreadótól »

Bulgária 1941 tavaszán bekapcsolódott Jugoszlávia és Görögország német lerohanásába, jugoszláv és görög területeket szállt meg, a Szovjetuniónak azonban nem üzent hadat, a két ország között fennmaradtak a diplomáciai kapcsolatok is. Románia kapitulációja után, amikor a Vörös Hadsereg előtt megnyílt a Balkánra vezető út, a szovjet kormány követelte Bulgáriától, hogy forduljon szembe Németországgal. Amikor a semlegességre törekvő kormány vonakodott ezt megtenni hadüzenetet kapott a Szovjetuniótól. Egy hét alatt a szovjet csapatok elfoglalták az országot (szeptember 9.). Az új bolgár kormány a feltétel nélküli megadás elve alapján 1944. október 28-án Moszkvában aláírta alá a szövetségesekkel a fegyverszüneti egyezményt: A főhatalom a bulgáriai Szövetséges Ellenőrző Bizottság kezébe ment át, amelyben a jaltai megállapodások alapján a Szovjetunió képviselője játszotta a meghatározó szerepet. Bulgária a fegyverszüneti egyezmény értelmében – előre meg nem határozott létszámú – csatokkal részt vett a Németország elleni háborúban.

A bolgár békeszerződés előkészítése hasonló elvek és eljárás alapján történt, mint a többi vesztes ország esetében. A szerződés első tervezetét a Szovjetunió külügyminisztériumában dolgozták ki. A szovjet küldöttség 1945. szeptember 12-én terjesztette a Külügyminiszterek Tanácsa elé a békeszerződésre vonatkozó javasalatot, amit szeptember 20-án kezdtek megvitatni. A végleges változat kialakítása is elsősorban a szovjet diplomaták feladata volt, munkájukat természetesen a szövetséges hatalmak képviselőivel együttműködve végezték. A bolgár békeszerződés egyeztetett tervezete 1946. július 12-ére készült el, 19-én küldték el Szófiába, és a párizsi békekonferencia megnyitásának napján (1946. július 29.) hozták nyilvánosságra. A Luxemburg-patolában rendezett békekonferencián (1946. július 29–október 15.) a 21 győztes állam döntése alapján legyőzött államok fődelegátusai a plenáris üléseken (augusztus 10–15.) felszólalhattak, de a konferencia munkájában nem vehetettek részt. Bulgária nevében Kulisev külügyminiszter augusztus 14-én szólalt fel. A szövetségesek oldalán való hadviselő fél státust követett országának, visszautasított a görög területi követléseket. A bolgár békeszerződés tervezetének vitája október közepétől bizottságokban folytatódott, majd a Külügyminiszterek Tanácsa (1946. november 4–december 12.) lezárta a szerződés kidolgozását. 

A büntető jellegű békeszerződést a szövetséges és társult hatalmak Bulgáriával ugyanazon a napon írták alá (1947. február 10.) Párizsban, mint Finnországgal, Magyarországgal, Olaszországgal és Romániával.

A szerződés kötelezi Bulgáriát a minden állampolgárra érvényes emberi jogok elismerésére, a fasiszta szervezetek feloszlatására, továbbá a háborús bűnösök kiszolgáltatására a szövetséges hatalmak megbízottainak.

A szerződésben a bolgár–román határt lényegében az 1941. január 1-jén fennállott határoknak megfelelően jelölték ki, azaz a békeszerződés megerősítette az 1940. szeptember 7-i craiovai szerződést Dél-Dobrudzsának Bulgáriához való visszacsatolásáról szóló cikkelyét. A bolgár–görög és a bolgár–jugoszláv határokat illetően Bulgária elvesztette az elfoglalt jugoszláv és görög területeket.

A páriszi békeszerződés Bulgáriát Görögországnak 45 millió, Jugoszláviának 25 millió USD jóvátétel fizetésére kötelezte. A szerződés gazdasági jellegű cikkei intézkedtek a szövetségesek érdekeinek és jogainak visszaállításáról a háború előtti állapotnak megfelelően, továbbá a német javaknak a Szovjetunió számára való átadásáról.

A bolgár hadsereg létszámát a szerződésben 55.000 főben maximálták.

A békeszerződés a szövetséges (szovjet) csapatok kivonására 4–10 hónapos határidőt írt elő.

A dunai hajózásra vonatkozóan a békeszerződés kimondja, hogy a dunai közlekedés valamennyi állam számára szabad.

A békeszerződés a ratifikációk után 1947. szeptember 15-én lépett hatályba, ezzel formálisan helyre állt az akkorra már kommunista kormányzatú ország szuverenitása.

(A dokumentumot úja közreadja Horváth Jenő)

Forrás

Treaty of Peace with Bulgaria (Paris, 10 February 1947). Australian Treaty Series 1948 No.2.

http://www.austlii.edu.au/au/other/dfat/treaties/1948/2.html

Letölthető publikációk:

TREATY OF PEACE WITH BULGARIA

330 KB

PDF dokumentum

2010.01.18.