pályakép » publikációk a szerzőtől »

A tanulmány célja egyrészt azon feltételrendszer vizsgálata, amely mentén az oslói megállapodásoknak sikeresnek kellett volna lennie, másrészt azon összefüggések ismertetése, amelyek meghatározták az oslói megállapodásokat aláíró két fél mozgásterét. Ennek megfelelően a kutatás középpontjában részben a felek megállapodáshoz fűződő – és a békefolyamat hatására az 1990-es, 2000-es évek folyamán változó – érdekei és elvei, részben a palesztin oldalon az évek folyamán bekövetkező változások állnak. Ez utóbbi részletesebb vizsgálatát az indokolja, hogy az oslói megállapodások – a sajátos természetű autonómia létrehozásával – alapvetően a palesztin társadalmi, politikai, gazdasági életben eredményeztek olyan változásokat, amelyek a kezdeti elképzeléseiktől eltérően alakították a békefolyamat sorsát. A békefolyamat kudarcának valamennyi magyarázatát szinte lehetetlen számbavenni, ám az alábbi összefüggések mégis fokozott figyelmet érdemelnek: az oslói megállapodások eltérő értelmezése izraeli és palesztin oldalon; a megállapodások elveiben és szövegezésében rejlő csapdák; a sajátos nemzetközi szerződéseknek tekinthető megállapodások gyengeségei, az azok rendelkezéseinek végrehajtását nehezítő tényezők; a békefolyamatot ellenző palesztin és izraeli (zsidó) kisebbség stratégiai szempontból meghatározó helyzete, valamint az ún. végső megállapodásig félretett státuszkérdések helyzetében mégis bekövetkező változások.

Letölthető publikációk:

Az oslói békefolyamat és a palesztin autonómia kudarcának okai

725 KB

PDF dokumentum

2010.05.31.