pályakép » publikációk a közreadótól »

Eduard Beneš köztársasági elnök és a londoni csehszlovák emigráns kormány a háború alatt meghirdette a csehszlovák nemzeti állam megteremtésének programját, amelyet 1942 végén-1943 elején kiegészített a magyar nemzetiségű lakosság kitelepítésének követelésével. 1945 elején a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) is csatlakozott az emigránsok követeléséhez, legfeljebb abban mutatkozott különbség, hogy „népcserével" tervezte megoldani a magyarok kitelepítését. 1945 tavaszán és nyarán a kassai kormányprogram (1945. április 5.), az SZNT rendeletei és a Beneš-dekrétumok a magyar kisebbséget a csehszlovák állam 1938-1939. évi szétbomlasztásának vádjával kollektív felelősség és bűnösség vádja alapján megfosztották csehszlovák állampolgárságától és sorozatos büntető intézkedésekkel sújtották. A magyarországi demokratikus pártok és a kormány megpróbált közbejárni a magyar kisebbség védelmében, ennek jegyében tárgyalt Prágában Gyöngyösi János külügyminiszter Vladimir Clementis külügyi államtitkárral (1945. december 3-6.). A tárgyalás nem vezetett megegyezésre, nem is vezethetett, hiszen a tárgyalófelek homlokegyenest ellenkező oldalról közelítették meg a nemzetiségi kérdést, és „pozícióik" is igencsak különböztek. Clementis a háborúban győztes Csehszlovákiát képviselte, Göngyösi pedig a legyőzött Magyarországot. A magyar külügyminiszter 1946. február elején újra tárgyalást ajánlott, miután a csehszlovákiai magyarok helyzete nem változott, és a szövetséges nagyhatalmaknál nem sikerült kieszközölnie, hogy Prágát jobb belátásra bírják. A vitás kérdések megbeszélésére, közelebbről a lakosságcserével kapcsolatos tárgyalások folytatásra 1946. február 6-10-én került sor, szintén Prágában. A második tárgyaláson megállapodás jött létre, amely az együttesen kidolgozott és február 27-én Budapesten aláírt egyezményben öltött testet. Balogh Sándor professzor, aki először vágott neki a második világháború utáni évek magyar külpolitikájának áttekintő jellegű feldolgozásához a következő szavakkal értékelte az egyezményt: „A lakosságcsere-egyezmény - egész tartalmából kitetszően - nem két egyenrangú állam, illetőleg kormány, hanem a győztes Csehszlovákia és a legyőzött Magyarország megállapodása volt. A csehszlovákiai magyar nemzetiségű lakosság sorsának rendezését ettől az egyezménytől már eleve nem lehetett várni. A Magyarország részéről tett úgyszólván példátlan engedményeket legfeljebb azzal lehetett magyarázni - a fentebb említetteken túlmenően -, hogy a működésében nemzetközileg korlátozott és magára hagyott kormány - más lehetőséget nem látván - ezzel próbált az egyoldalú kiutasításnak és a magyar nemzetiségű lakosság szempontjából rendkívül súlyos és sérelmes rendszabályok alkalmazásának gátat szabni. Emellett a magyar kormány az időnyerés taktikáját is megpróbálta persze itt alkalmazni." (Balog Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Budapest, 1988. Kossuth Könyvkiadó. 116. o.) Az 1946. február 27-én megkötött magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény törvénybeiktatását a Nemzetgyűlés 1946. május 10-én tűzte napirendre, majd heves vita után május 10-én szótöbbséggel megerősítette (1946. évi XV. tc.). A szavazással a törvényalkotási folyamat lezárult, a lakosságcserével kapcsolatos problémák azonban nyitva maradtak. Az egyezményt újra közre adja Horváth Jenő, a közlés forrása: Szabad Nép, 1946. február 28.

Egyezmény Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában

A Magyar Köztársaság Elnöke és a Csehszlovák Köztársaság Elnöke elhatározván azt, hogy az országaik közötti lakosságcsere tárgyában Egyezményt kötnek,

meghatalmazottaikká kijelölték:

a Magyar Köztársaság Elnöke:

dr. Gyöngyösi János külügyminiszter urat,

a Csehszlovák Köztársaság Elnöke:

dr. Clementis Vladimir külügyminisztériumi államtitkár urat,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő cikkekben állapodtak meg.

I. Cikk

Minden, Magyarországon állandó lakóhellyel bíró szlovák és cseh nemzetiségű személy, aki az alább meghatározott feltételek mellett a Csehszlovákiába való áttelepülésre irányuló szándékát kinyilvánítja, áttelepíttetik anélkül, hogy a magyar kormány ezt megakadályozná.

A csehszlovák kormánynak indokolt esetekben jogában áll, hogy az előző bekezdésben megjelölt személyek áttelepülését ellenezze. Amennyiben a magyar kormány ennek az ellenzésnek megalapozottságával szemben kifogást emelne, a X. Cikk szerint létesítendő Vegyesbizottság dönt.

Az első bekezdés értelmében megjelölt személyek magyar állampolgársága megszűnik és a nevezettek magának az áttelepülésnek a ténye által teljes joghatállyal csehszlovák állampolgárokká válnak, amennyiben eddig nem lettek volna azok. Ugyancsak az áttelepülés ténye folytán ezek a személyek mentesülnek Magyarországgal szemben minden állampolgári kötelezettség alól és Magyarország is mentesül velük szemben minden kötelezettség alól.

II. Cikk

Az első cikkben megjelölt személyek áttelepítésének előkészítése, az érdekeltek által tett, az áttelepülésre vonatkozó szándékot magában foglaló nyilatkozatok átvétele, továbbá az áttelepítésnek megszervezése céljából a csehszlovák kormány a saját költségén és tetszése szerint összeállított Különbizottságot fog Magyarországra küldeni.

A Különbizottság és a magyar hatóságok közötti érintkezés megkönnyítése végett a magyar kormány a Különbizottságnak egy összekötő megbízottat fog rendelkezésére bocsátani megfelelő számú beosztottal.

III. Cikk

A magyar kormány az ennek az Egyezménynek II. Cikkében megjelölt Különbizottságot s a feladatának teljesítéséhez szükséges minden támogatásban és védelemben részesíteni fogja.

Nevezetesen a Különbizottságnak, tagjainak és személyzetének jogában fog állani, hogy Magyarország területén szabadon közlekedjék, a szlovák és cseh nemzetiségűnek tekinthető személyekkel érintkezzék, a sajtó és a rádió útján nyilvános felhívásokat bocsásson ki, az áttelepítendő személyekről névjegyzékeket állítson össze és ezeknek személyi, anyagi és társadalmi viszonyaira nézve és egyéb, az áttelepítés szempontjából tekintetbe veendő körülményeire nézve tájékozódjék.

A Különbizottság, annak tagjai és személyzete, tartózkodni fognak minden olyan tevékenységtől, valamint magatartástól, amely a Magyar Köztársaság szuverénitásával össze nem egyeztethető, vagy a magyar néppel szemben ellenséges volna.

IV. Cikk

Az első cikkben említett nyilatkozatokat a Különbizottság ennek az Egyezménynek aláírásától számított 3 hónapi határidőn belül veszi át.

Igazolt késedelem esetében a Különbizottság ilyen nyilatkozatokat további egy hónapon belül is átvehet.

Az első bekezdésben említett határidő lejártától számított egy hónapon belül a Különbizottság közölni fogja a magyar kormánnyal azoknak a személyeknek névjegyzékét, akik nyilatkozatukat az eredeti hatásidő alatt tették meg.

Azoknak a személyeknek névjegyzékét, akik a póthatáridő alatt nyilatkoztak ennek a lejártától számított 15 napon belül kell átadni.

V. Cikk

A Magyarországból Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő számban olyan Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró magyar nemzetiségű személyek telepíttetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság Elnökének a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában kiadott, 1945. augusztus 2-án kelt rendelete (Törvénygyüjtemény 33/1945. szám) értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették.

Az előző bekezdésben említett számon felül jogában áll a csehszlovák kormánynak Magyarországra áttelepíteni olyan Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró, magyar nemzetiségű személyeket is, akikről a VIII. Cikkben van szó.

Ennek az Egyezménynek aláírásától számított 6 hónapi határidőn belül a csehszlovák kormány közölni fogja a magyar kormánnyal azoknak a személyeknek névjegyzékét, akiket áttelepítésre kijelölt.

A magyar kormány kötelezi magát, hogy az így áttelepített személyeket területére befogadja. Ezek a személyek már magának az áttelepítésnek ténye által magyar állampolgárokká válnak, amennyiben nem lennének azok. Ugyancsak az áttelepítés ténye folytán az említett személyek mentesülnek Csehszlovákiával szemben minden állampolgári kötelezettség alól és Csehszlovákia is mentesül velük szemben minden kötelezettség alól.

VI. Cikk

Az áttelepített személyeknek minden lehetőségük meg lesz arra, hogy minden ingóságukat magukkal vihessék. Hasonlóképpen megkönnyítik a vagyonukra vonatkozó jogok átruházását is. A részleteket az ennek az Egyezménynek X. Cikkében megjelölt Vegyesbizottság fogja megállapítani.

Az áttelepülő személyek az áttelepülés ténye folytán nem sújthatók adókkal, közterhekkel vagy illetékekkel és javaik elszállítása nem akadályozható meg azon a címen, hogy a nevezettek köztartozásaiknak még nem tettek eleget.

Az áttelepülő személyek javai a ki- és bevitel alkalmával nem esnek sem vámok, sem ki- és beviteli illetékek alá, valamint nem vonatkoznak rájuk a kiviteli tilalmak és korlátozások sem, kivéve azokat a hatályban lévő rendelkezéseket, amelyek a történelmi és műértékek védelmére vonatkoznak.

Az áttelepülők nem vihetnek magukkal olyan iratanyagot, iratcsomókat bizonyító erejű iratokat és egyéb olyan okmányokat sem, amelyek a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági vállalatok zavartalan és akadálytalan működésének biztosításához szükségesek, valamint olyan bizonyító erejű okmányokat és iratokat sem, amelyek az elhagyott állam területén maradt ingatlanokra vonatkoznak.

VII. Cikk

Az áttelepített személyek ingatlanára vonatkozó tulajdonjog átszáll arra az államra, amelyet elhagytak. Annak a kártérítésnek az összegét, amellyel a jogot megszerző állam ezen a címen tartozik, a Vegyesbizottság fogja megállapítani. Nem jár kártérítés az ingatlanok 50 hektárt meghaladó része után.

Az ekként megállapított kártérítési összegek kiegyenlítése a Magas Szerződő Felek között a pénzügyi természetű egyéb követelések és tartozások tárgyában létesítendő egyetemes rendezés keretében fog megtörténni, kivéve azokat a tartozásokat, amelyek a Magyar Köztársaságot a jóvátételi kötelezettségekből kifolyólag (a Moszkvában 1945. évi január hó 20-án, aláírt Fegyverszüneti Egyezmény 12. pontja értelmében) terhelik.

VIII. Cikk

Az V. Cikk első bekezdésében meghatározott számon felül Csehszlovákiából Magyarországba áttelepíthetők olyan, Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró magyar nemzetiségű személyek is, akik a Szlovák Nemzeti Tanácsnak 1945. évi május hó 15-én 33. szám alatt kihirdetett rendelete 1-4. §-aiban megjelölt bűncselekményeket követtek el. Ugyanez vonatkozik azokra a személyekre is, akik ugyanennek a rendeletnek 5. §-ában megjelölt bűncselekményeket követtek el, azzal, hogy ez utóbbiaknak száma nem haladhatja meg az ezret. Azok a személyek, akik az idézett rendelet 1-4. §-ainak hatálya alá esnek, a VI. és VII. Cikkekben foglalt kedvezményekben nem részesülnek.

IX. Cikk

Az áttelepülő személyeknek az áttelepülés alkalmával minden könnyítést meg kell adni.

A két kormány az áttelepítés végrehajtására egymásnak kölcsönösen minden segítséget és könnyítést megad. A csehszlovák kormány nevezetesen készségét fejezi ki arra, hogy a magyar kormányt a vasúti gördülőanyag rendelkezésre bocsátásával segítse.

Az ennek az Egyezménynek első cikkében megjelölt személyek áttelepítésének költségeit a Csehszlovák Köztársaság, az Egyezmény V. Cikkében megjelölt személyek áttelepítésének költségeit pedig a Magyar Köztársaság viseli.

Az áttelepítés technikai keresztülvitelére és pénzügyi lebonyolítására vonatkozó, irányelveket az Egyezmény X. Cikke alapján létesítendő Vegyesbizottság fogja megállapítani.

X. Cikk

A jelen Egyezmény végrehajtásának megkönnyítése céljából Vegyesbizottságot kell alakítani. Ez a Bizottság négy tagból fog állni, akik közül kettőt a magyar kormány, kettőt pedig a csehszlovák kormány fog kijelölni. A tagok költségeit és tiszteletdíjait az a kormány viseli, amely őket kijelölte. A Bizottság egyéb kiadásait a két kormány egyenlő részben viseli.

A Vegyesbizottság eljárási szabályzatát maga állapítja meg és ebben egyebek között gondoskodni fog a feladatának elvégzéséhez szükséges szakértők és szakközegek közreműködéséről, valamint arról, hogy a két kormánynak módjában álljon álláspontját a Bizottság előtt megbízottak útján kifejteni.

A Vegyesbizottság hatáskörébe tartozik, hogy foglalkozzék mindazokkal a kérdésekkel; amelyeket az Egyezmény hozzá utal vagy az Egyezmény végrehajtására és magyarázatára vonatkozó minden egyéb olyan kérdéssel, amelyet a Szerződő Felek valamelyike eléje terjeszt.

XI. Cikk

A Vegyesbizottság határozatait egyhangúlag hozza.

Abban az esetben, ha egyhangú határozat nem érhető el, a Bizottság az ügyet egy, az Egyesült Nemzetek valamelyik tagjának állampolgárai közül közös megegyezéssel választott Elnök vezetése alatt újból tárgyalja. Amennyiben ez a tárgyalás sem vezetne megegyezéshez, az ekként kiegészített Bizottság szótöbbséggel határoz.

A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a Bizottság által hozott valamennyi határozatot végrehajtják.

XII. Cikk

Ennek az Egyezménynek határozatai nem alkalmazhatók azokra a magyar nemzetiségű személyekre, akik 1938. november 2. után telepedtek le a Csehszlovák Köztársaság területére.

XIII. Cikk

Ez az Egyezmény semmiben sem érinti a Magyar Köztársaságnak - a Magyarországgal Moszkvában 1945. évi január hó 20-án aláírt Fegyverszüneti Egyezményből eredő - kötelezettségeit.

XIV. Cikk

Ezt az Egyezményt a Magas Szerződő Felek meg fogják erősíteni. A megerősítő okiratok Prágában fognak kicseréltetni, mihelyt lehetséges. Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba.

Az Egyezmény II. Cikkében meghatározott Különbizottság az Egyezmény aláírásával megkezdheti működését.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Budapesten, két magyar és szlovák nyelvű eredeti példányban, 1946. évi február hó 27-ik napján.

[Aláírások]

Függelék

a Magyar Köztársaság és Csehszlovák Köztársaság között lakosságcsere tárgyában létrejött Egyezményhez

A Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között lakosságcsere tárgyában létrejött Egyezmény aláírása alkalmával a Magas Szerződő Felek meghatalmazottjai az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg:

Az I. Cikkhez

1. bekezdés. A Csehszlovákiába való áttelepülésre irányuló szándékát jogérvényesen kinyilváníthatja: az el nem vált feleség nevében annak férje, a törvényes 18 évesnél nem idősebb gyermek nevében atyja, a természetes, 18 évesnél nem idősebb gyermek nevében anyja, gyámság vagy gondnokság alatt álló személy nevében ennek gyámja vagy gondnoka.

2. bekezdés: A Csehszlovákiába való bebocsátásnak ezen bekezdés szerint megtagadása egyebek között az alábbiakkal indokolható:

kifejezetten demokráciaellenes magatartás;

ellenséges cselekedetek elkövetése a szlovák vagy cseh nemzet, illetve az Egyesült Nemzetek valamelyike ellen;

súlyos természetű közönséges bűncselekmények.

3. bekezdés. A Magyarországból Csehszlovákiába áttelepülő szlovákok és csehek számába be kell tudni azokat a Magyarországon állandó lakóhellyel birt szlovák vagy cseh nemzetiségű személyeket is, akik Magyarországból Csehszlovákiába távoztak annak felszabadulása után.

A III. Cikkhez

Avégből, hogy a csehszlovák Különbizottság feladatát sikerrel láthassa el, a magyar kormány különösen az alábbi intézkedéseket fogja megtenni:

meghagyja az összes közigazgatási hatóságoknak, - az államiaknak éppen úgy, mint az önkormányzatiaknak -, a közbiztonsági hatóságoknak és szerveknek, továbbá az összes állami és egyéb közhatósági tisztviselőknek, hogy amennyiben a csehszlovák Különbizottsággal, ennek tagjaival és személyzetével érintkezésbe kerülnek, semmi olyat ne cselekedjenek, ami ezeknek működését akadályozhatná, ellenkezőleg, küldetésük elvégzését a lehetőség szerint könnyítsék meg.

A szlovák vagy cseh nemzetiségűnek tekinthető személyekkel való érintkezés joga magában foglalja azt is, hogy az illetékes magyar hatóságoknál történő előzetes, szabályszerű bejelentés után minden községben két nyilvános gyűlés tartható.

A csehszlovák Különbizottság, ennek tagjai és személyzete, a nyilvános szónoklatokban, a sajtóban és mindennemű propaganda nyomtatványban, valamint a rádióban is kizárólag a szlovák vagy a cseh nyelvet fogják használni.

A magyar kormány minden lehetőt meg fog tenni, hogy a csehszlovák Különbizottságnak a magyar rádióban adási idők álljanak rendelkezésére olymódon, hogy a Különbizottság adásait a lakosság zöme hallgathassa. (A nap folyamán a munkaidőn kívül sugárzott adások.) A magyar kormány a csehszlovák Különbizottságnak s nyilvános gyűlésekre, a hivatali és irodai célokra a szükséges helyiségeket rendelkezésére fogja bocsátani.

A Különbizottságnak hat heti idő áll rendelkezésére, hogy propagandatevékenységét Magyarországon a jelen Egyezménynek és Függelékének rendelkezései szerint kifejthesse. Ez a hathetes határidő 1946. március 4-ével kezdődik.

Az V. Cikkhez

Az áttelepítendő magyarok számába be kell tudni azokat a személyeket is, akik Magyarországra már áttétettek vagy átköltöztek, azoknak a kivételével, akik ennek az Egyezménynek VIII. Cikke alá esnek. Abban az esetben azonban, ha az ebbe a kategóriába tartozó személyek a csehszlovákiai bíróságok előtt jelentkeznének és azok őket felmentenék, ezeket a személyeket is bele kell számítani a kicserélendő magyarok számába.

Ez a Függelék az Egyezmény kiegészítő része. Ennek hiteléül a meghatalmazottak ezt a Függeléket aláírták.

Kelt Budapesten, két magyar és szlovák nyelvű eredeti példányban 1946. évi február hó 27-ik napján.

[Aláírások]

3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett Egyezmény életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásáról az érdekelt miniszterek gondoskodnak.