HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»
SZENTES TAMÁS
A huszadik század legsúlyosabb örökségként a következő évezred számára magának az egész emberiségnek a fennmaradására és jövőjére, a fejlődés fenntarthatóságára vonatkozó, mindmáig megoldatlan, de sürgős megoldásra váró kérdést hagyta, amely éppúgy magában foglalja az Ember és a Természet viszonyának, mint az emberek, népek, nemzetek viszonyának a kérdését.
A 20. század tette világossá, hogy a – tudomány és technika minden korábbinál rohamosabb és eredményesebb fejlődése ellenére – az emberiség nemcsak nem „győzheti le” a Természetet, hanem mint annak részese igazodni kényszerül annak mindjobban megismert törvényeihez, nem avatkozhat be büntetlenül illetéktelen és laikus módon a Természet folyamataiba, nem folytathat sokáig felelőtlen természetromboló, környezetet szennyező, természeti erőforrásokat kimerítő tevékenységet, mert azzal saját életfeltételeit teszi tönkre.
Másfelől ugyancsak a 20. század tette egyértelművé, hogy az emberiség fennmaradása és a Föld ökológiai egyensúlyának megőrzése, a természeti környezet megóvása csakis az emberek, népek, nemzetek közötti konfliktusok békés és demokratikus megoldása útján lehetséges. Ez nemcsak a világháború, a nukleáris fegyverkezés, a tömegpusztító fegyverek, a regionális, illetve helyi háborúk, a diktatúrák és a terrorizmus megszűntét teszi szükségessé. Ezen túlmenően megkívánja a világnépesség nagy többsége által elszenvedett éhínség, nyomor, munkanélküliség, járványok, analfabetizmus, faji, vallási, etnikai megkülönböztetés és üldöztetés végleges kiküszöbölését, a közösen megtermelt javak és a fejlődési erőforrások elosztásában országokon belül és nemzetközileg is tapasztalható kiáltó egyenlőtlenségek felszámolását, az embereknek, népeknek, nemzeteknek a fejlődés lehetőségeiben és eredményeiben való igazságos osztozkodását is.
Földünkön tehát a fejlődés fenntarthatósága nemcsak az ökológiai veszélyek elhárítását, hanem a még mindig mélyülő „nemzetközi fejlődés-szakadéknak", a gazdag és fejlett országok kicsiny csoportja és a gazdaságilag elmaradott fejlődő országok nagy tömege között fennálló fejlődésbeli különbségnek a mielőbbi felszámolását célzó hathatós erőfeszítéseket is megköveteli.
Letölthető publikációk:
GROTIUS KÖNYVTÁR