2008. július 13-án a párizsi Grand Palais konferenciatermében 43 ország állam- és kormányfői ünnepélyes keretek között aláírták a Mediterrán Unió (francia elnevezéssel Union pour la Méditerranée, arab nevén لاتحاد من أجل المتوسط) létrehozásáról szóló nyilatkozatot. A nyilatkozatot Nicolas Sakozy francia köztársasági elnök, 2008. második félében az EU soros elnöke terjesztette elő. A szervezet Sarkozy több mint egy évvel korábbi személyes kezdeményezéséből született. A kezdeményezés célja az, hogy sorosabbra fűzze a kapcsolatokat a Földközi-tenger térségében élő népek között, hogy közelítse Európa, a Maghreb-országok és a Közel-Kelet térségében levő országok között. Az alapító konferencia résztvevői voltak: az Európai Unió részéről az integráció mind a 27 tagországa; továbbá Európából Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Monaco, Montenegró, Törökország; Afrikából és a Közel-Keletről pedig Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Líbia, Libanon, Marokkó, Mauritánia, Palesztina, Szíria és Tunézia. A konferencián Líbia csak megfigyelői státussal vett részt, és egyelőre csak ilyen minőségben tagja a születő uniónak. A konferencia házigazdája, a Francia Köztársaság elnöke hivatalosan is kijelentette, hogy a Mediterrán Unióra vonatkozó álma a konferencia munkája és a szervezet nyilatkozata alapján úgy látszik, hogy valósággá válik. A párizsi nyilatkozat röviden összefoglalja a Mediterrán Unió fő céljait, felvázolja a kialakításra váró intézmények körvonalait; néhány fontos kérdést, illetve a részletek kidolgozását a tagállamok külügyminisztereinek tervezett 2008. novemberi találkozójára hagyva. Már a konferenciát is társelnöki rendszerben rendezték, ez a rendszer továbbra is fennmarad, két évenkénti váltással, az egyik elnököt mindig az európai tagországok, a másikat a többiek adják. (A konferencián és az első két évben Hoszni Mubarak egyiptomi, illetve Sarkozy a társelnökök.) A Mediterrán Unióa tagországok állam- és kormányfői kétévenként tartanak csúcstalálkozókat, a tagországok külügyminiszterei évente egyszer találkoznak. A Mediterrán Unió különböző forrásokból tervezi finanszírozni a terveit, a magántőke hozzájárulásaitól az EU közösségi költségvetéséből érkező pénzekig, továbbá a tagországok és harmadik országok hozzájárulásaiból, valamint az Európai Beruházási Bank hiteleiből. A tervezett unió intézményi kereteiről még folynak a tárgyalások, de szinte biztosnak vehető, hogy alakul majd egy brüsszeli székhelyű állandó bizottság és egy titkárság is. A szervezet szintén később kinevezendő főtitkárára vár a szervezet munkájának folytonossá tétele mellett a pénzügyi alapok kezelése és a programok végrehajtásának ellenőrzése. A Mediterrán Unió székhelyéről szintén 2008. novemberben döntenek majd. Az intézményrendszernek 2008 végéig kell felállnia. A nyilatkozat aláírói kijelentik, hogy az a közös törekvés egyesíti őket, hogy együtt építsék jövőjüket a béke, a demokrácia, a prosperitás, a humanitárius, a szociális és a kulturális megértés jegyében. A nyilatkozat szerint a résztvevők továbbá felkarolják a barcelonai folyamat céljait, vagyis a Földközi-tenger északi és déli partja közötti együttműködést. Munkája prioritásai közé sorolja a Délről Északra irányuló migráció problémáinak kezelését, a terrorizmus elleni harc összehangolását, az izraeli–palesztin konfliktus kezelését, a Földközi-tenger ökológiai védelmét. Hat regionális kezdeményezést közvetlenül is felsorol a nyilatkozat. Ezek: a Földközi-tenger megtisztítása, tengeri és szárazföldi közlekedési útvonalak kiépítése a két part közötti könnyebb szállítás érdekében, a környezet felmelegedéséből fakadó veszélyek csökkentése, közös napenergia-terv kialakítása, egy euromediterrán egyetem létesítése, a kis és középvállalkozások támogatása. A dokumentumot újra közreadja Horváth Jenő, a közlés forrása: http://www.ue2008.fr/webdav/site/PFUE/shared/import/0713_declaration_de_paris/Joint_declaration_of_the_ Paris_summit_for_the_Mediterranean-EN.pdf |
