pályakép » publikációk a közreadótól »

Az 1961. január 20-án hivatalba lépett J. F. Kennedy elnök egyebek mellett két súlyos válságot is örökölt elődjétől: a kubait és a berlinit. Az új elnök részben ezek, részben a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó kérdések megtárgyalására személyes találkozót javasolt Ny. Sz. Hruscsovnak. A találkozó előtt a Szovjetunió nemzetközi presztízsét és a szovjet vezető önbizalmát nagymértékben növelte Jurij Gagarin sikeres űrutazása (1961. április 12.) és a kubai emigránsoknak a CIA által támogatott inváziós kudarca a Castro-rendszer ellen a Disznó-öbölben (1961. április 17–20.) Az 1961. június 3–4-én Bécsben megtartott amerikai–szovjet csúcstalálkozó nem enyhítette a két szuperhatalom között felgyülemlett feszültségeket, ellenkezőleg a tárgyaló felek kölcsönösen félreismerték egymást, nem sikerült megállapodniuk a Berlin-kérdésben. Az amerikai elnök a július 25-i beszédében még tovább ment, kijelentette, hogy a Nyugat-Berlin státusának megváltoztatására irányuló szovjet lépések háborúhoz vezethetnek, és beszédben vázolta a szükséges katonai lépéseket is.

(A beszédet újra közreadja Horváth Jenő)

Forrás:

http://www.jfklibrary.org/Historical+Resources/Archives/Reference+Desc/Speeches/JFK/003POF03BerlinCrisis07251961.htm

Letölthető publikációk:

John F. Kennedy elnök rádió- és televízió-beszéde az amerikai néphez a berlini válságról

113 KB

PDF dokumentum

2010.03.05.