Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i látványos terrortámadás Magyarországon is megdöbbenést és az amerikaiakkal való együttérzést váltott ki. Ezt mind a kormányzat, mind a közvélemény számos formában kifejezésre juttatta.
Bush elnök és az amerikai kormányzat szeptember 11. után nyilvánosan is megfogalmazta, hogy nem hagyja válasz nélkül a terrorista támadást. Hamarosan az afganisztáni tálib kormányzatot vádolta azzal, hogy támogatást nyújtott a támadás főszervezőjének nyilvánított al-Kaida terrorszervezet működéséhez. Elkezdődött a tálib kormányzat elleni katonai fellépés előkészítése és megszervezése, nemzetközi méretekben is. Ennek keretében diplomáciai és katonai tárgyalások folytak a NATO-tagország Magyarországgal is, amelyet akkor az első Orbán-kormány irányított.
Az események menete mindinkább szükségessé tette Magyarország álláspontjának világos kinyilvánítását, a kormányzat addigi lépéséinek az Országgyűlés általi jóváhagyását és a további tárgyalásokhoz szükséges felhatalmazások kereteinek kijelölését. Ezen feladatoknak felelt meg az Országgyűlés 62/2001. számú határozatának meghozatala.
A határozat közvetlen előzményét jelentette Martonyi János külügyminiszter előterjesztése az Országgyűlés szeptember 24-i ülésén, a parlamenti vita, a nemzetbiztonsági bizottságban és a külügyi bizottságban, valamint a parlament plenáris ülésén lezajlott viták és szavazások. Ezek alapján egyértelművé vált, hogy a határozati javaslatot a kormánypártok (FIDESZ, MDF, kisgazdapárt) mellett az MSZP és az SZDSZ is támogatja, és csak a szélsőjobboldali MIÉP ellenzi. Az Országgyűlés a 61/2001.(IX.25) sz. határozatot (amely majd az afganisztáni és az iraki háborúban való magyar részvételnek is a kiindulópontjává válik) 297 igen, 18 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el. A határozat 2001. szeptember 25-én lépett hatályba.
(A dokumentumot újra közreadja Horváth Jenő.)
Forrás: http://www.complex.hu/external.php?url=3
|