publikációk a szerzőtől »

Brüsszel. A tejszínhabos Waffel, az igazi belga csokoládé, több mint kétezerféle sör és az Európai Uniós intézmények otthona. A jól megszervezett metró-rendszerben az ember könnyen kiigazodik, még akkor is, ha minden két nyelven van kiírva. Metrózni esszenciális Európa fővárosában, és már ott is jól érezhető a város kulturális olvasztótégely-szerűsége, amelyet tetőz az egyes városrészek különbözősége. Így amikor a kis üzletekkel, klasszikus Hanza-sorházakkal és sok nézelődővel megtömött utcácskákról lemegyünk a gofri illatától édes metróaluljáróba, hogy megkeressük a Gare Central-tól Schuman megállóig minket elrepítő 1-es számú metrót, van időnk végiggondolni, hogy 5 metrómegálló és 13 perc múlva 18 emeletes üvegépületek, öltönyös és kosztümös, telefonáló, fontosnak tűnő személyek vesznek majd minket körül, egy teljesen másik világ. Az internacionalizmus folytatódik. Húsz lépésen belül már az ötödik nyelvet halljuk, és mint egy belépőt az európai szubkultúrába, hordjuk a nyakunkban a fényképes tagsági igazolványt.

Letölthető publikációk:

Brüsszeli anzix

134 KB

PDF dokumentum

2010.10.12.