|
A NATO és Oroszország kapcsolatai a hidegháború lezárását követő két évizedben jelentősen átalakultak: a volt ellenség, a Szovjetunió legnagyobb utódállama, Oroszország a NATO partnerévé vált. Ennek a partnerségnek is immár hosszú a története. Az utóbbi években jelentős módosulás történt egyfelől Dmitrij Medvegyev és Vlagyimir Putyin oroszországának stabilizálódása, másfelől Barack Obama elnökké választása és Washington új Oroszország-politikája nyomán.
A NATO lisszaboni csúcstalálkozóján (2010. november 19-20.) egyik fontos téma volt a szövetség és oroszország viszonyának megtárgyalása. A csúcstalálkozó előtt Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kijelentette, hogy a NATO új alapokra kívánja helyezni Oroszországgal való együttműködését. A csúcskonferencia első napján elfogadott új stratégiai koncepció több pontja rögzítette a NATO és Oroszország hosszú távú partneri együttműködését. Egyebek mellett a NATO azon szándékét, hogy „tevékeny módon fogjuk keresni a rakétavédelmi együttműködést Oroszországgal”. Majd a szövetség vezetőinek aznapi munkavacsoráján is részletes eszmecsere zajlott az Oroszországhoz való viszonyról.
A lisszaboni csúcskonferenciára Lisszabonba érkezett a Medvegyev elnök vezette az orosz delegáció is. A 28 szövetséges ország állam-, illetve kormányfőjének, valamint az orosz elnök részvételével megtartott NATO–Oroszország Tanács ülése politikai nyilatkozat elfogadásával zárult.
A nyilatkozat kiemeli az európai rakétavédelem megteremtésének fontosságát, megerősíti, hogy a NATO számít az Oroszországgal való együttműködésre az európai „lakosság, terület és erők” megoltalmazása érdekében kifejlesztendő rakétavédelemben. Miként a nyilatkozatból kiderül az orosz fél elfogadta a NATO rakétavédelmi együttműködési ajánlatát, abban a formában, hogy ennek mikéntjéről hamarosan kezdjenek szakértői tárgyalásokat. A politikai nyilatkozat másik hangsúlyos eleme, hogy a NATO felhívta Oroszországot arra, hogy mélyítse el együttműködését az atlanti szervezettel azokon a területeken, ahol közös érdekeket lehet azonosítani. Az atlanti szervezet úgy döntött, hogy felülvizsgálja saját védelmi és elrettentő képességeit – olvasható a nyilatkozatban – miközben tovább támogatja a fegyverzetellenőrzési, leszerelési, illetve az atomfegyverek terjedését akadályozó erőfeszítéseket.
A tanács ülése után tartott sajtókonferencián Medvegyev elnök amellett, hogy elégedettségét fejezte ki a NATO oroszország-politikájában mutatkozó kedvező változások láttán, rámutatott a tisztázásra, megoldásra váró problémákra, mindenekelőtt sürgette az Egyesült Államok és az Oroszország által aláírt START nukleáris leszerelési megállapodás washingtoni ratifikációjának felgyorsítását. E vonatkozásban a NATO-n belüli változások egyik mutatója voltjele volt, hogy hat európai ország külügyminisztere (a bolgár, a dán, a lett, a litván, magyar, norvég külügyminiszter) váratlanul megjelent a Fehér Ház által szervezett sajtóértekezleten és ünnepélyesen felszólította az amerikai republikánus párti szenátorokat, hogy ratifikálják a START-szerződést.
(A dokumentumot újra közreadja Horváth Jenő)
Forrás: Forrás: Oroszország elnökének honlapja. http://eng.news.kremlin.ru/ref_notes/39
|
