A magyarul korábban Kárpátaljának, majd Kárpát-Ukrajnának, oroszul Kárpáton túli Ukrajnának nevezett területet az első világháború után az Ausztriával kötött Saint Germain-i békeszerződés (1919. szeptember 10.), valamint a Magyarországgal kötött trianoni békeszerződés (1920. június 4.) Csehszlovákiához csatolta. A párizsi békekonferencia Csehszlovákiát arra kötelezte, hogy a vidéknek területi autonómiát adjon. Ennek gyakorlati megvalósítására azonban nem történt meg. A Csehszlovákia feldarabolásához vezető müncheni egyezmény (1938. szeptember 29.) után a németek szolgálatában álló Volosin Ágoston Csehszlovákia keretén belül németbarát kárpát-ukrán autonóm kormányt alakított (1938. október 26.), amely 1939. március 15-ig működött. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) Kárpát-Ukrajna déli részét Magyarországhoz csatolta. Csehszlovákia teljes felbomlásának előestéjén, 1939. március 14-én, amikor Németország sugalmazására Tiso proklamálta Szlovákia elszakadását Csehországtól, Volosin kikiáltotta az önálló Kárpát-Ukrajnát. Másnap, március 15-én Magyarország Németország hozzájárulásával megkezdte és három nap alatt végrehajtotta Kárpát-Ukrajna megszállását. 1944 őszén a szovjet hadsereg kiűzte a német és a magyar egységeket Kárpát-Ukrajnából. 1944. november 26-án moszkvai biztatásra a helyi kárpátukrán nemzeti tanács kimondta, hogy a terület Szovjet-Ukrajnával kíván egyesülni. Hamarosan Kárpát-Ukrajna magyar birtokbavétele, a Magyarország és a szövetséges hatalmak közötti fegyverszüneti egyezmény (1945. január 20.) értelmében, de jure is semmissé vált. Az E. Beneš elnök vezette születőben levő második Csehszlovák Köztársaság kerülte a Szovjetunióval való konfliktusokat, ennek valamint a Moszkvával való szövetség jegyében 1945. június 29-én a Moszkvában aláírt szerződéssel lemondott Kárpát-Ukrajnáról. A szerződés (de jure) a ratifikációs okmányok Prágában történt kicserélésével 1946. január 30-án lépett hatályba, de facto azonban már az aláírásakor. Kárpátalja korábban sohasem tartozott orosz vagy ukrán fennhatóság alá, a területváltozással a Szovjetunió területe beékelődött Magyarország és Lengyelország közé, a Szovjetunió Magyarország közvetlen szomszédjává vált. A szerződés szövegét Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb politikai szerződései c. dokumentumkötete alapján (Budapest, 1966, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 632-635. p.) újra közreadja Horváth Jenő.

Szerződés a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Kárpát-Ukrajnáról
A Csehszlovák Köztársaság elnöke és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége
attól az óhajtól áthatva, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és népei egymással örök és őszinte barátságban éljenek, és hogy részükre szoros együttműködésük révén boldog jövőt biztosítsanak,
elhatározták, hogy e célból szerződést kötnek, és meghatalmazottaikká kinevezték:
a Csehszlovák Köztársaság elnöke Zdenek Fierlinger miniszterelnököt és Vladimir Klementis külügyminisztert, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége: Vjacseszlav Mihajlovics Molotovot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettesét és külügyi népbiztost;
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
1. cikk. Kárpát-Ukrajna (a csehszlovák alkotmány megnevezése szerint: Podkarpatská Rus), amelyet a Saint Germain en Laye-ben 1919. szeptember 10-én kötött szerződés alapján autonóm területként a Csehszlovák Köztársasághoz csatoltak, ...