Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
A Nyolcak levele
2003.01.30.

Az Egyesült Államok által kezdeményezett, 2003. március 20-án elindított iraki háború előkészítésének egyik epizódja volt a Nyolcak levelének közzététele New York-i Wall Strett Journal és londoni Times 2003. január 30-i számában. Nyolc európai NATO-ország (Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) vezetői a levélben felétlen támogatásáról biztosította G. W. Bush elnököt a készülő háború kapcsán.

Az előzmények közé tartozik, hogy az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadást követően Bush elnök „hadat üzent" mindazon államoknak, amelyek nem működnek együtt a terrorizmus felszámolása elleni harcban - ennek jegyében zajlott az afganisztáni háború (2001-2002). Szaddám Husszein iraki diktatúrája volt a soron levő, a szomszédai és a nemzetközi közösség számára is több szempontból régóta fenyegetést megtestesítő állam. 2002. november 8-án az ENSZ BT 1441. (2002) sz. határozatában felszólította Bagdadot, hogy azonnal szüntessen be minden tömegpusztító fegyver gyártására irányuló programot, ellenkező esetben „komoly következményekkel" kell számolnia. Irak elfogadta a határozatot (november 13.), visszatértek az országba az ENSZ-fegyverzetellenőrök, munkájuk azonban nem elégítette ki a Bush-adminisztrációt. Az UNMOVIC és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség beszámolói alapján az ENSZ BT képtelen volt közös álláspontot kialakítani, illetve egyhangú határozatot hozni. A NATO-ban is megosztottság alakult ki az Irak elleni fellépést illetően. Az amerikai-brit állásponttal szemben kialakult az erős fenntartásokat megfogalmazó francia-német-belga álláspont. A kelet-közép-európai térség államainak többsége - amelyek egy része az Európai Unióhoz csatlakozás előestéjéhez érkezett, más részük a NATO-csatlakozáshoz - 2003 elejéig hivatalosan nem nyilvánított véleményt az Irak kapcsán kibontakozó nemzetközi vitában. Miután azonban Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatón kelt ki (2003. január 22.) Franciaország és Németország állásfoglalása ellen (a két ország vezetői csúcstalálkozójukon kinyilvánították, hogy ellenzik az Irak elleni katonai fellépést) a kelet-közép-európai országok is mindinkább nyilvános állásfoglalásra kényszerültek. Addig szokatlan hevességű szópárbaj alakult ki Washington és a „régi Európa" között, ennek keretében jelent meg a szóban forgó lapokban az Egyesült Államok álláspontja mellé való felsorakozást demonstrálva a Nyolcak levele. A levelet hivatalosan Tony Blair brit miniszterelnök és José Maria Aznar spanyol miniszterelnök kezdeményezése alapján született, valójában azonban a Wall Street Journal munkatársa, Mike Gonzalez volt a tényleges elindítója. Brüsszelben egyértelműen Franciaország és Németország Európán belüli elszigetelésének kísérletének tekintették a levél megírását, hiszen - egyebek mellett - a levél kezdeményezői és aláírói nem értesítették a készülő állásfoglalásról sem Romano Prodi, az Európai Bizottság elnökét, sem Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.

A levél szövegét Tálas Péter: Az „új Európa" és a nemzetközi Irak-vita c. kötete (Védelmi tanulmányok, 59. sz., Budapest, 2004, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, 26-28. old.) alapján újra közreadja Horváth Jenő.

Nyolc európai ország vezetőinek közös levele

Az Egyesült Államok és Európa között a valódi kapcsolatot a közös értékek jelentik: a demokrácia, az egyéni szabadság, az emberi jogok és a jogállamiság. Ezek az értékek azokkal keltek át az Atlanti-óceánon, akik Európából áthajózva, az Egyesült Államok létrejötténél bábáskodtak. Ma ezek az értékek minden korábbinál nagyobb veszélybe kerültek.

A szeptember 11-i támadások megmutatták, hogy a terroristák -- közös értékeink ellenségei -- mennyire felkészültek ezek elpusztítására. A támadások mindannyiunk ellen irányultak. Elveik védelmében szilárdan kiállva, az Egyesült Államok és Európa egyértelműen bizonyította meggyőződésük erejét. A transzatlanti kapcsolat ma szabadságunk legjobb garanciája.

Mi Európában olyan kapcsolatot ápolunk az Egyesült Államokkal, amely kiállta az idő próbáját. Nagyrészt az amerikai bátorságnak, nagyvonalúságnak, és előrelátásnak köszönhetően Európa megszabadult a fasizmustói és a kommunizmustól, a zsarnokság két, kontinensünket a 20. században pusztító formájától. Ugyancsak az Európa és az Egyesült Államok között folyó tartós együttműködésnek köszönhetően sikerült biztosítanunk földrészünk békéjét és szabadságát. A transzatlanti kapcsolat nem eshet áldozatul a jelenlegi iraki rendszer a világ biztonságát veszélyeztető makacs erőfeszítéseinek.

A mai világban minden eddiginél fontosabb az egység és összetartás megőrzése. Tudjuk, hogy a siker a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni mindennapos közdelemben szilárd elhatározottságot és megbonthatatlan egységet kíván minden országtól, amely számára drága a szabadság. Az iraki rendszer és tömegpusztító fegyverei nyilvánvaló veszélyt jelentenek a világ biztonságára. Ezt a veszélyt az Egyesült Nemzetek Szervezete egyértelműen felismerte. A Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadott 1441. számú határozata mindannyiunkat kötelez. Mi európaiak azóta a prágai NATO-csúcstalálkozón és a koppenhágai Európai Tanácson ismételten hangsúlyoztuk az 1441. számú határozat támogatását, az ENSZ irányvonalának követését és a Biztonsági Tanácsnak nyújtott támogatást.

Ezzel azt az egyértelmű, határozott és egyhangú üzenetet küldtük, hogy szeretnénk megszabadítani a világot a Szaddám Husszein tömegpusztító fegyverei által jelentett veszélyektől. Továbbra is egységesen követelnünk kell rendszerének lefegyverzését. A nemzetközi közösség szolidaritása, összetartása és elszántsága minden reményre feljogosít, hogy ez békés úton elérhető. Erőnk egységünkben rejlik.

A tömegpusztító fegyverek és a terrorizmus kombinációja kiszámíthatatlan következményekkel járó veszély. Olyan veszély ez, amely mindnyájunkat aggodalommal tölt el. Az 1441. számú határozat Szaddám Husszein utolsó esélye a békés eszközökkel történő leszerelésre. A nagyobb konfrontáció elkerülésének lehetősége tőle függ. Sajnos, ezen a héten az ENSZ fegyverzetellenőrei megerősítették, hogy [Szaddám] nem mond le a régóta folytatott félrevezetésről, tagadásról és az ENSZ Biztonsági Tanács határozatainak semmibevételéről.
Európának nincsenek vitás ügyei az iraki néppel. Valójában ők a jelenlegi iraki rendszer brutalitásának első áldozatai. A mi célunk a világ békéjének és biztonságának megőrzése, annak biztosításával, hogy ez a rendszer lemond tömegpusztító fegyvereiről. Kormányaink közös felelősséget viselnek azért, hogy szembeszálljanak ezzel a fenyegetéssel. Ennek elmulasztása nem kevesebbet jelentene, mint felelőtlenséget saját állampolgárainkkal és a világgal szemben.

Az ENSZ alapokmánya a Biztonsági Tanácsot bízza meg a nemzetközi béke és biztonság megőrzésével. Ennek érdekében a Biztonsági Tanácsnak fenn kell tartania hitelességét, biztosítva határozatainak teljes betartását. Nem engedhetjük, hogy egy diktátor módszeresen megsértse ezeket a határozatokat. Az ezekben foglaltak be nem tartása esetén a Biztonsági Tanács elveszíti hitelességét, aminek a világbéke látná kárát.

Meggyőződésünk, hogy a Biztonsági Tanács teljesíteni fogja feladatát.

José Maria Aznar, Spanyolország
Silvio Berlusconi, Olaszország
Václav Havel, Cseh Köztársaság,
Leszek Miller, Lengyelország,
José Manuel Durao Barroso, Portugália,
Tony Blair, Egyesült Királyság,
Medgyessy Péter, Magyarország,
Anders Fogh Rasmussen, Dánia

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius