Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 KOMMENTÁR

HORVÁTH JENŐ

Alkalmazhatók-e a régi kalandregényekből ismert módszerek a mai kalózok elleni küzdelemben?

Ez a történet úgy kezdődött, mint a többi. Az Afrika szarva és az Arábiai-félsziget déli partjai előtti nagy kék országúton, Szudánból Kína felé tartott a Moszkovszkij Unyiverszityet nevű orosz olajtanker, gyomrában több mint 50 millió dollár értékű kőolajjal. Mintegy 300 mérföldnyire járt a jemeni partoktól, amikor május 5-én, helyi idő szerint hajnali négy órakor feltűntek a kalózok siklóhajói (motorcsónakjai). A jellegzetes „forgatókönyvtől” az első eltérés abban mutatkozott, hogy a 23 főnyi orosz legénység nem kezdett el össze-vissza futkosni a fedélzeten, hanem bezárkózott a tanker radartermébe. Miközben a kalózok a hajó fedélzetére való feljutással bajlódtak a tartályhajó kapitánya – az ilyen típusú vészhelyzetre vonatkozó előírásokat követve – összeköttetésbe lépett gazdáival és az admiralitással is. Szerencséje volt Moszkovszkij Unyiverszityetnek, mert nem túl messze hajózott az Orosz Csendes-óceáni Flotta kötelékébe tartozó Marsall Saposnyikov romboló, amely hamarosan irányt vett a tanker felé. Elkezdődött az orosz vezérkar és a brüsszeli NATO-központ közötti konzultáció is. Időközben az események menete látszólag visszazökkent a szokásos irányba: megszakadt a tartályhajóval való rádiókapcsolat, majd jelentkezett a magát ’Abdi’-nak nevező kalóz, aki sorolta a váltságdíjra vonatkozó feltételeket. Nyomatékként hozzátette: „Bármilyen a hajó kiszabadítására tett kísérlet a legénység életét teszi kockára.” Az oroszok kockáztattak: miután a Marsall Saposnyikov a tanker közelébe ért, helikopteren tengerészgyalogos rohamosztagot küldtek a tankerre, és a kommandósok rövid tűzharcban elkapták a kalózokat, a legénységet pedig sértetlenül kiszabadították. (A mentőakció sem számít igazán újdonságnak, a franciáknak is volt hasonló sikeres akciójuk.) A történet igazi újdonsága a befejezése volt: a kalózokat az oroszok két nap elteltével „szabadon engedték”, mondván, hogy nem nincs meg a kellő jogalap a fogságban tartásukhoz és a büntetőeljárás végrehajtásához. A „szabadon engedés” sajátos módon történt: a kalózokat beültették az egyik gumicsónakjukba, fegyverek és navigációs eszközök nélkül, még valamennyi benzint is kaptak a motorhoz és ivóvizet. A legközelebbi part párszáz mérföldnyire volt… Csak a tenger tudja mi történt velük.

Letölthető publikációk:

Alkalmazhatók-e a régi kalandregényekből ismert módszerek a mai kalózok elleni küzdelemben?208 KBPDF dokumentum2010.05.24.

GROTIUS KÖNYVTÁR

ERASMUS & Co.

Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2024 Grotius