pályakép » publikációk a közreadótól »

Finnország – részben az 1939–1940. évi finn–szovjet („téli”) háborút lezáró 1940. március 12-i békeszerződés revíziója céljából – 1941 nyarán bekapcsolódott a Szovjetunió elleni háborúba. A Vörös Hadsereg ellentámadása 1944 nyarán ért a finn határhoz, 1944. szeptember 7-én az új finn kormány a feltétel nélküli megadás elve alapján Moszkvában aláírta a fegyverszüneti szerződést. A Szovjetunió az 1940. március 12-i békeszerződéssel megszerzett területnél valamennyivel többet azonnal annektált. Finnország egyebek mellett átengedte a Szovjetuniónak Petsamót. (Petsamo fagymentes kikötő a Barents-tengeren, Skandinávia legészakabbi részénél.). Finnország elkerülte a másik három balti ország sorsát, a Szovjetunió inkább a legyőzött csatlós országokhoz hasonlóan kezelte.

A finn békeszerződés előkészítése hasonló elvek és eljárás alapján történt, mint a többi vesztes ország esetében.  A szerződés első tervezetét a Szovjetunió külügyminisztériumában dolgozták ki. A szovjet küldöttség 1945. szeptember 12-én terjesztette a Külügyminiszterek Tanácsa elé a békeszerződésre vonatkozó javaslatot, amit szeptember 20-án kezdtek megvitatni. A végleges változat kialakítása is elsősorban a szovjet diplomaták feladata volt, munkájukat természetesen a szövetséges hatalmak képviselőivel együttműködve végezték. A finn békeszerződés egyeztetett tervezete 1946. július 12-ére készült el, 19-én küldték el Helsinkibe, és a párizsi békekonferencia megnyitásának napján (1946. július 29.) hozták nyilvánosságra. A Luxemburg-patolában rendezett békekonferencián (1946. július 29–október 15.) a 21 győztes állam döntése alapján legyőzött államok fődelegátusai a plenáris üléseken (augusztus 10–15.) felszólalhattak, de a konferencia munkájában nem vehettek részt. Finnország nevében Carl Enckell külügyminiszter augusztus 15-én szólalt fel. Az 1940. évi békeszerzésben és az 1944. évi fegyverszüneti szerződésben előírt területi cikkelyek enyhítését és a kártérítési igények mérséklését kérte, s hangsúlyozta, hogy országa „nagy szomszédjával, a Szovjetunióval” való tartós barátság és együttműködés útjára lépett.

A szövetségesek Finnországgal Párizsban írták alá békeszerződés, ugyanazon a napon (1947. február 10.), mint a többi kelet-európai legyőzött országgal.

A szerződés kötelezi Finnországot a minden állampolgárra érvényes emberi jogok elismerésére, a fasiszta szervezetek feloszlatására, továbbá a háborús bűnösök kiszolgáltatására a szövetséges hatalmak megbízottainak.

Finnország határait az 1941. június elsejei állapotnak és az 1944. szeptember 7-i fegyverszüneti egyezménynek megfelelően jelölte ki a békeszerződés.

A békeszerződés 41.500 főben maximálta a finn hadsereg létszámát, intézkedett a megtartható hadihajókról és a repülőgépek számáról is.

A békeszerződés a Szovjetunió számára fizetendő súlyos, 300 millió USD értékű jóvátételre kötelezte Finnországot, 1938-as világpiaci árakon számítva. (Később Sztálin beleegyezett abba, hogy a jóvátétel összegét 227 millióra csökkentsék, és a kifizetés határidejét két évvel meghosszabbítsák.)

A békeszerződés a ratifikációk után 1947. szeptember 15-én lépett hatályba. A szovjet megszálló haderők még 1947-ben kivonultak Finnországból.

(A dokumentumot úja közreadja Horváth Jenő)

Forrás

Treaty of Peace with Finland (Paris, 10 Feruary 1947). Australian Treaty Series 1948 No. 2.

http://www.austlii.du.au/au/other/dfat/treaties/1948/2.html

Letölthető publikációk:

TREATY OF PEACE WITH FINLAND

322 KB

PDF dokumentum

2010.01.18.