(GARADNAI ZOLTÁN: Iratok a magyar–francia kapcsolatok történetéhez (1963–1968))

publikációk a szerzőtől » publikációk a recenzenstől »

Az alábbiakban közöljük Pritz Pál méltatását Garadnai Zoltán Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1963–1968) című kötetéről, amely a kötet bemutatóján hangzott el a Magyar Országos Levéltárban 2009. május 29-én.

...

De Gaulle kemény nacionalista, ám nem a múltba ragadt reakciós nacionalista, hanem olyan, aki tisztában van azzal, hogy éppen akkor szolgálja leghívebben nemzetét, s egyben Európát, ha tovább építi a francia–német megbékélés folyamatát. Éppen kötetünk nyitó esztendejében, 1963-ban köt a Német Szövetségi Köztársasággal barátsági szerződést, amely a védelmi miniszterek három havonkénti, a vezérkari főnökök kéthavonként találkozóját irányozta elő. A mából visszapillantva nem nehéz meglátni, hogy e megállapodás olyan hasznos lépés volt, amely nem csupán a két nemzetnek vált javára, dea majdani, ha úgy tetszik a mai Európát is építette.

A francia diplomácia tehát e megállapodással is az „európai Európa” megvalósulásához akar közelebb jutni. Volt ennek a politikának egy jó adag Washington- és egy jó adag Moszkva-ellenessége. És magától értetődően ez utóbbi okán vizsgálja a francia politika: vajon a szovjetek szövetségeseiben – tehát köztük bennünk, magyarokban is – van-e készség, hajlandóság, erő valamiféle önállóságra, függetlenségre?

A kezünkben lévő kötet is az mutatja, hogy valami e tekintetben szerényen, 1968-ra, a kötet záró esztendejére pedig egészen számottevő módon formálódik a könyvünk összeállítója által választott periódusban. Ám – s kötet bizony ezt is nagyon hitelesen, a tények konkrétságával mutatja – mázsás ellensúlyok béklyózták az ilyen irányba történő elmozdulást. És itt most első helyen nem arra a közhelyre gondolok, amely szerint Kádár János rendszere a külpolitikában Moszkvával való mennél nagyobb összhang demonstrálásával (lehet ezt akár szolgaiságnak mondani, szokták gyakran így fogalmazni, tettem magam is néhány írásomban) vásárolta meg azt a szabadságot, amely révén ez az ország, tehát hazánk lett a tábor legélhetőbb helye.

Letölthető publikációk:

A magyar külpolitika mozgástere a törékeny détente időszakában

600 KB

PDF dokumentum

2010.02.11.