pályakép » publikációk a közreadótól »

A Gázai övezetben 2007 nyara óta regnáló palesztin Hamász ellen 2008 végén Izrael által indított háború a nemzetközi sajtóban és diplomáciai körökben egyaránt nagy visszhangot váltott ki.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT, Human Rights Council) 2009. április 3-án döntött úgy, hogy tényfeltáró bizottságot hoz létre annak megállapítására, hogy a fegyveres erőszakot alkalmazó felek hogyan és milyen mértékben sértették meg a humanitárius jogot. A bizottság (United Nations Fact Finding Mission on the Gaza Conflict) vezetője Richard Goldstone lett, aki korábban a Dél-Afrikai Köztársaság alkotmánybíróságának egyik bírája, illetve a Jugoszlávia és Ruanda területén elkövetett jogsértéseket vizsgáló ad hoc büntetőbíróság (International Criminal Tribunals for the former Yugoslavia and Rwanda) ügyésze volt. A négytagú bizottság további tagjai: Christine Chinkin, a London School of Economics and Political Science nemzetközi jogot tanító professzora, a pakisztáni Hina Jilani, aki a szudáni Darfúrban történteket vizsgáló nemzetközi bizottság tagjaként szerzett releváns tapasztalatokat, illetve Desmond Travers az Ír Védelmi Erők korábbi tábornoka.

A szeptemberre elkészült közel 600 oldalas – az izraeli–palesztin és palesztinközi erőszak-alkalmazás tágabb kontextusát, a fegyveres konfliktushoz vezető előzményeket, illetve a 2008. december 27. és 2009. január 18. között a Gázai övezetben történteket ismertető – beszámoló a háborúhoz hasonlóan nagy vihart kavart. Miközben Izrael az objektivitást hiányolta és a tények szelektív kiválogatását kifogásolta, addig a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász elnök azzal keltett nem kis meglepetést, hogy első – bár később módosított – reakcióként amellett állt ki, hogy a jelentés további sorsáról az EJT (őszi ülésszakán) ne szavazzon. AZ EJT végül október 16-án – palesztín kezdeményezésre összehívott – rendkívüli ülésén fogadta el a jelentést, illetve döntött arról, hogy a kérdést annak ellenére az ENSZ Közgyűlésének hatáskörébe utalja, hogy a jelentés készítői a Biztonsági Tanácsot (BT) tartották volna megfelelő feljebbviteli fórumnak. A 25 igen szavazat és 11 tartózkodás mellett elfogadott (endorsed) határozatott hat EJT-tag (Egyesült Államok, Hollandia, Olaszország Magyarország, Szlovákia, Ukrajna) ellenezte.

Az ENSZ Közgyűlése november 5-6-án (New York-i idő szerint november 4-5-én) tárgyalt a jelentésről, amelyet végül kétnapos vita után „a büntetlenség elkerülése és az elszámoltathatóság szükségessége” szellemében 114:18 arányban 44 tartózkodás mellett elfogadott. A határozat ellen szavazott többek között Izrael, az Egyesült Államok, illetve az EU tagjai közül heten (Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország). Noha az EU a kétnapos vita során megpróbált enyhíteni a tervezet szövegén, az integrációs szervezet izraeli–palesztin kérdésben hagyományosan tanúsított megosztottságát ismét igazolta, hogy tagállamai közül öten a határozat elfogadása mellett tették le voksukat (Ciprus, Málta, Szlovénia, Írország, Portugália), miközben Nagy Britannia, Franciaország, Ausztria, Spanyolország, Svédország, Belgium, Horvátország, Dánia, a három balti állam, Finnország, Görögország, Románia, Bulgária tartózkodott. Oroszország szintén tartózkodott. Az elfogadott határozat értelmében - amennyiben Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság a történek kapcsán három hónapon belül nem folytat le saját belső joga szerint „független és hiteles” vizsgálatot – a jelentés a BT asztalára kerül.

A tét nem kicsi: még ha elenyésző is a valószínűsége, amennyiben a BT arra jogosult tagjai nem élnek vétójogukkal, illetve a testület egyetért – annak kezdeményezésére – az ügyben érintett izraeliek és palesztinok ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) minden további nélkül vádat emelhet háborús bűncselekmények (és elképzelhető, hogy emberiesség elleni bűncselekmények) elkövetése miatt.

(Paragi Beáta)

Források:

A jelentés címe: Report of the United Nations Fact Finding Mission on the Gaza Conflict (azonosítója: Human Rights Council, A/HRC/12/48 (2009. szeptember 15.), elérhető: http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/specialsession/9/docs/UNFFMGC_Report.pdf

A Goldstone vezette bizottság létrehozásáról és a jelentés hátteréről bővebben lásd az ENSZ emberi jogokért felelős főbiztosának, illetve az EJT-nek a honlapját: http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/specialsession/9/FactFindingMission.htm

A Goldstone-bizottság a jelentést 2009. szeptember 29-én prezentálta az EJT ülésén, amelynek felvétele megtekinthető:  http://www.un.org/webcast/unhrc/archive.asp?go=090929

A jelentést az EJT rendkívüli ülésén elfogadta: 2009.október 16-án; az EJT-határozat (A/HRC/RES/S-12/1) szövege: http://www.docstoc.com/docs/13433587/UN-Gaza-resolution

A magyar Külügyminisztérium közleménye a Goldstone-jelentés kapcsán elfogadott EJT határozatról, illetve a magyar szavazási magatartásról: http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Aktualis/Szovivoi_nyilatkozatok/Goldstone_kozlemeny_091019.htm

Az Közgyűlés A/RES/64/n (2009) határozata: [még nem nyilvános], illetve a vita és a szavazás kapcsán kiadott sajtóközlemény (GA 10883): http://www.un.org/News/Press/docs/2009/ga10883.doc.htm

A Közgyűlésbeli magyar szavazás kapcsán az MTI-hez eljutatott közlemény: http://english.mti.hu/default.asp?menu=1&theme=2&cat=25&newsid=265600