pályakép » publikációk a szerzőtől »

Olmert, Ehud (1945– ) izraeli jobboldali politikus, miniszterelnök (2000–). ■ Binyaminában (a mai Izrael területén) született. Édesapja (aki Kínában született) a brit mandátum Palesztina területén a jobboldali, terrorista eszközeiről ismert alakulat az Irgun (Etzel) egyik alapítója volt, majd a szervezet feloszlatását követően az 1977-ig a jobboldali ellenzéki Herút párt aktivistája. Ehud Olmert a jeruzsálemi Héber Egyetemen egyebek mellett jogot végzett, majd saját ügyvédi irodát vezetett. Felesége író, négy saját és egy fogadott gyermekük van; családtagjai hozzá képest baloldali nézeteikről ismeretek. ■ Katonai múltja – a követező sorkatonai szolgálaton kívül – számos izraeli politikussal ellentétben nincs. A Likud színeiben, legfiatalabb képviselőként, 1973-ban jutott be a Knesszetbe, azóta szinte folyamatosan képviselő. 1978-ban ellenezte a Camp David-i megállapodásokat és a Sínai-félsziget visszaadását. A jobboldali J. Samír vezette kormányban 1988 és 1992 között kisebbségi ügyekért felelős, majd egészségügyi miniszter. 1993 és 2003 között Jeruzsálem polgármestere. Tevékenységét részben korrupciós vádak, részben városfejlesztési szempontok miatt ellentmondásosan ítélik meg. Nagy szerepe volt a város keleti irányban való kiterjesztésére, a zsidó telepekkel való beépítésére vonatkozó terv kialakításában, amely lényegében körbezárná az arabok-lakta Kelet-Jeruzsálemet. ■ Olmert a 2003-ban megrendezett választásokat követően felálló Saron-kormányban rövid ideig miniszterelnök-helyettes, majd ipari-, és kereskedelmi, illetve kommunikációs miniszter, végül 2005. augusztusától (a rivális, szintén Likud-párti, de gázai kivonulást ellenző B. Netanjahu lemondását követően) pénzügyminiszter. Támogatója volt a saroni egyoldalú lépések politikájának és 2003 decemberében kezdeményezője a nagy vitákat kiváltó, de végül hivatalosan is elfogadott Gázai-övezetből és (részlegesen a) Nyugati partról való kivonulási tervnek. Mivel ezen lépések a palesztin kérdés rendezése szempontjából (legalábbis a vélhető végeredményt, a megszállt területetek nagy részének feladását tekintve) mérsékeltebb álláspontot jelentenek, a Likud keményvonalas politikusainak merev álláspontja Saron követőjeként Olmertet is kilépésre, illetve a (jobbközép) Kadima (Előre) párt megalapítására (2005. november) késztették. Saron agyvérzését (2006. január 4.) követően ügyvezető miniszterelnök, illetve a Kadima párt első embere. A legutóbbi választásokon pártja a várakozásokkal ellentétben a 120-ból csupán 29 képviselői helyet szerzett, de így is a legtöbb mandátum birtokában 2006 áprilisában az Olmert vezette Kadima alakíthat koalíciós kormányt. ■ Olmert véleménye szerint Izrael zsidó és demokratikus mivoltát csak akkor őrizheti meg, ha feladja azon megszállt területeket, ahol a zsidó többség nem fenntartható fenn vagy nem megőrizhető meg. Választási ígéretei 2010-re kívánják Izrael végleges és hivatalos határait realizálni. Amíg a Hamasz-vezette palesztin kormány nem hajlandó Izrael elismerésére, illetve a további feltételek teljesítésére, addig az Olmert-vezette izraeli kormány a tárgyalásokat mellőzve, egyoldalú lépéseken keresztül kívánja céljait elérni.