Hugo Grotius
Biztonságpolitika
Civilizációk
Diplomáciatörténet
Egyetemes történet
Európa
Geopolitika
Magyar külpolitika
Nemzetközi jog
Nemzetközi
  politikaelmélet
Nemzetközi politika
Világgazdaság

Könyvtár
E-könyvtár

Tanulmányok
Közlemények
Dosszié
Vita
Kommentárok
Beszámolók
Krónika
Könyvekről
Lexikon
Dokumentum-tár
Térképek
Mondások

Szerzőink
Legfrissebb

e-mail:
jelszó:

HUGO GROTIUS (Huig de Groot), a modern természetjogi felfogás és a modern politikai irodalom egyik megteremtője, aki a természet-jogon alapuló nemzetközi jog alapjait fektette le. »»

Keresés:
HONLAP SZERKESZTŐSÉG IMPRESSZUM BEKÖSZÖNTŐ LEVÉL NEKÜNK
 DOKUMENTUM
Az Országgyűlés 111/2002. (XII. 18.) sz. határozata az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben magyar katonai egészségügyi kontingens részvételéről
2002.12.18.

Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra válaszul 2001. október 7-én az Egyesült Államok (Nagy-Britanniával együtt) megindította légierejét Afganisztán ellen. A két szövetséges néhány hét alatt a „Tartós Szabadság Hadművelet”-ben szétverte az afganisztáni tálib kormányt és a tálib hadsereg főerőit. Nem sikerült azonban elfogni az al-Kaida szervezet szimbólum-emberének nyilvánított Oszama bin Ladent, és megoldásra várt még az ország pacifikálása, és – még hosszabb távon – az afgán „demokratikus” kormány és rendszer megteremtése is. Washington hamarosan felismerte, hogy mindezekhez nem elegendőek a saját erői, szüksége van széles nemzetközi mozgósításra is. Előkészítette aNemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (International Security Assistance Force, ISAF) létrehozását, amelynek felállítására és működésére azENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. december 20-án az 1386. számú határozattal adott felhatalmazást, immár a NATO számára. Az ISAF-nak kezdetben csak a főváros, Kabul környékének a biztosítása volt a feladata, de később az egész ország területére kiterjesztette tevékenységét.

Magyarország közvetlenül kezdettől fogva nem vett részt az afganisztáni konfliktusban, közvetve azonban igen. Egyebek mellett az Országgyűlés meghozta a 62/2001. számú határozatát (2001. szeptember 21.), amely világoson kinyilvánította Magyarország álláspontját, és felhatalmazást adott a kormánynak a NATO-szövetségesekkel való további tárgyalásokhoz. Ennek alapján az első Orbán-kormány egyebek mellett a 2319/2001. számú kormányhatározattal (október 31.) döntött „az afganisztáni nemzetközi humanitárius akcióban való részvételhez történő magyar hozzájárulásról”, vagyis engedélyezte a „Tartós Szabadság Hadművelet”-ben  résztvevő amerikai–angol fegyveres erők kontingenseinek magyar területen, illetve légtéren történő átvonulását. Ugyanerről a témáról szólt a  2029/2002. számú kormányhatározat (2002. február 6.), a 2064/2002. számú pedig  már „az afganisztáni rendezést elősegítő Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) Magyarországon történő átvonulását” engedélyezte (2002. március 21.)

Az első Orbán-kormányt felváltó Medgyessy-kormány  2332/2002. számú kormányhatározata („a nemzetközi közösség afganisztáni katonai akcióihoz történő magyar hozzájárulásról”, 2002. november 7.)  már átmenetet jelentett Magyarországnak az ISAF-misszióban való közvetlen részvétele felé. Majd az aktív részvételről szóló döntést az Országgyűlés a 111/2002. (XII. 18.) sz. határozatával hozta meg.

A határozathozatal előtt (2002. december 16.) az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságában a kormánypártoknak és az ellenzéknek az alapvető kérdésekben való egyetértése mellett több kérdésben vita alakult ki. A szocialisták ugyanis az egészségügyi kontingens kiküldése mellett már korábban javasolták egy fegyveres őrszakasz Afganisztánba küldését is, valamint napirendre került az arra az amerikai kérésre adandó válasz kérdése is, amely arra vonatkozott, hogy Magyarország engedélyezze  a taszári KFOR-bázison mintegy háromezer személy kiképzését, akiket Washington  a tervezett Irak elleni katonai akcióban kívánt bevetni. A pártok – az MDF kivételével – egyetértettek egy egészségügyi kontingens Afganisztánba küldésével, s hogy az Országgyűlés másnap  a házszabálytól való eltéréssel tárgyalhatja az erről szóló határozati javaslatot, illetve szavazzon  is róla.

Az Országgyűlés  2002. december 18-i plenáris ülésén a  képviselők elutasították a határozati javaslat korábbi változatának – az Afganisztánban őrző-védő feladatokat ellátó magyar kontingensre vonatkozó előterjesztésnek – a napirendre tűzését. Majd a házelnök bejelentette, hogy a kormány visszavonta „a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem keretében külföldi fegyveres erők magyarországi kiképzésének engedélyezéséről szóló határozati javaslatot”. Az Országgyűlés végül – Kovács László külügyminiszter előterjesztése alapján – 339 igen, 21 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők műveleteiben magyar katonai egészségügyi kontingens részvételéről szóló határozatot, amely aznap hatályba is lépett.  

Miután befejeződött  az afganisztáni misszióba induló magyar katonák első csoportjának felkészítése: a hat egészségügyi szakember és a három logisztikus március 8-án indult el Kabulba. Az év végéig az MH Magyar Katonai Egészségügyi Kontingens (MH MKEK) egy német tábori kórház munkáját segítette.

(A határozatot újra közreadja Horváth Jenő.)

Forrás:

http://www.complex.hu/kzldat/o02h0111.htm/o02h0111.htm

Letölthető publikációk:

Az Országgyűlés 111
2002. (XII. 18.) sz. határozata99 KBPDF dokumentum2010.10.16.

GROTIUS KÖNYVTÁR


Studies on Political Islam and Islamic Political Thought

Európa és a világ

Az európai történelem eszméje

Az iszlám Európában

Európa és Ázsia. Modernizáció és globalizáció

Iszlám és modernizáció a Közel-Keleten

Nemzetközi
kapcsolatok
története
1941-1991

Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utáni világban

© 2017 Grotius