Globalizáció és civilizáció(k). A „glokalizálódó" nemzetközi rendszer civilizációs-kulturális elemzése, különös tekintettel az „iszlám versus Nyugat" szembenállásra (MTA doktori értekezés tézisek) I. Az értekezés célja, módszere, tudományos előzményei A huszadik század nyolcvanas-kilencvenes évtizedfordulójának történelmi horderejű eseményei alapvető változásokat okoztak a nemzetközi rendszerben. Felerősítve egyéb, lényegesen korábban megkezdődött folyamatok hatásait, sokakat (szakértőket, politikusokat, publicistákat egyaránt) késztettek annak a megállapítására, miszerint „valami" (a „történelem", a nemzetközi rendszer egy korszaka, szakasza, avagy a régi nemzetközi rend) véget ért, s „valami új" (egy új korszak, egy új szakasz, esetleg egy új nemzetközi- vagy világrend) látszik körvonalazódni. Különböző magyarázó paradigmák születtek az új viszonyok leírására, amelyek közül a legnagyobb, azóta sem csituló vitákat Samuel P. Huntington "civilizációs paradigmája" váltotta ki. A kérdés körül a gyakran homlokegyenest ellentétes véleményt képviselők között zajló vitákat felerősítették a kilencvenes évek eleje óta eltelt csaknem másfél évtized eseményei, amelyekben három fogalomkör mindenképpen meghatározó szerepet játszik: egyik a globalizáció, a másik a civilizáció (mégpedig ennek mind egyes, mind többes számú alakjai, illetve ehhez kapcsolódóan a kultúra - szintén egyes és többes számban), a harmadik pedig az iszlám. Az értekezés legfontosabb célja, hogy feltárja a hidegháború utáni, ellentmondásos, egymással látszólag ellentétes folyamatok egyidejűségével jellemezhető nemzetközi rendszer néhány meghatározó sajátosságát. Mivel egy ilyen feladat összetettsége miatt messze meghaladná egy doktori értekezés kereteit, a fő vezérfonalat - és egyúttal az elemzések kereteit - (az egyes és többes számú) civilizáció kategóriája jelenti, amely - a vele rokon értelmű kultúra kategóriájával egyetemben - alkalmas keretet szolgáltat a hidegháború utáni nemzetközi rendszer vizsgálatához. Ezt erősíti a nemzetközi rendszer elmúlt évtizedben tapasztalható határozott „társadalmasodása", illetve „kulturalizálódása"... |
