szakmai életrajz » publikációk a szerzőtől »

A szakirodalom az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági következményei közül a közös vagyon felosztásával, az államutódlás kérdéseivel eddig direkt módon nem foglalkozott, ezért választottam ezt kutatási témaként. Célom volt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági, jogi (vagyonjogi) következményeit eredendően primer, levéltári források segítségével bemutassam, amihez az eddig megjelent szakirodalmat kiegészítő jelleggel használtam fel. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának gazdasági következménye volt az egykori közös vagyon felosztása az Osztrák Köztársaság és a Magyar Királyság között. A közös vagyon felosztása a történelemben egyedülálló volt, a témára vonatkozóan eddig kevés feldolgozás született. Mivel az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának államutódlási kérdéseit, mint példát vizsgáljuk, el kellett hogy jussunk az államutódlás korabeli és mai szabályozásához. Szükséges volt vizsgálni a multinacionális állam felbomlásának (dismembratio) következményeit, ennek vagyon-és adósságállomány megosztását, szerződéseinek jogutódlását, de egyben természetesen a magánszemélyek szerzett jogainak védelmét is. A közép-európai államalakulat felbomlása után, az újonnan alakult államok számos vitás kérdést kellett, hogy megoldjanak, amelyek nemzetközi felügyeletét a Nemzetek Szövetsége kívánta ellátni. Az államutódlás összetettségére több kutató rámutatott, (Malcolm N. SHAW: Nemzetközi jog. Budapest, 2001.) hogy, azt mintegy ernyőfogalomként használták. Egy államnak a másik állammal történő felváltása az adott terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősség számtalan problémát rejt magában. Milyen alapon szálltak a jogok az egyik hatalomról a másikra? Sok függ attól, hogy az egyik állam beolvadt-e a másikba, vagy az adott területet bekebelezték, vagy két, illetve több államra esett szét.

• A doktori értekezés tézisei (PDF formátumban)
• Majoros István bírálata (PDF formátumban)