pályakép » publikációk a szerzőtől »

Európai integráció és külpolitika. A Nyugat-európai Uniótól az alkotmányszerződésig (MTA doktori értekezés tézisei) 1. Az értekezés témaválasztása és célja Az értekezés célja az európai integráció és külpolitika dinamikusan változó viszonyának bemutatása a második világháború végétől az alkotmányszerződésig (Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, 2004). A töretlennek semmiképp nem nevezhető fejlődéstörténeti pályaív kronologikusan jól szakaszolható, akár a felmerült kérdések, akár a válaszok oldaláról közelítünk hozzá. A tartalmi és kronológiai dimenziók egymáshoz illesztésével, s prezentálásával az értekezés pontosan azt igyekszik megmutatni, hogy a közös külpolitika az európai integráció történelmi korszakaiban mennyire más és más tartalmakat hordozott. Az európai integráció külpolitikájának, külkapcsolatainak vizsgálatánál az első szempontot mindenképp az integráció fejlődésének irányai, a nemzetközi körülményei kell, hogy adják. Három jól elkülöníthető fázist különböztethetünk meg: az első a római szerződésig (1957) tartó időszak, amelyben az integráció olyan alapkérdéseire kellett válaszokat keresni, mint például, hogy egyáltalán mire terjedjen ki az európai történelemből már ismert államközi szövetségeknél szorosabb összefogás; milyen legyen a stratégiai viszony a közvetlen környezettel és a meghatározó szerepet játszó nemzetközi partnerekkel; hogyan békítsék össze a világháborús nyerteseket és veszteseket; s hogy milyen tartalmú és milyen távú célokat tűzzenek maguk elé.Ebben a fázisban eldőlt, hogy a bipolaritás körülményei között a stratégiai, illetve biztonságpolitikai megfontolások megelőzik a gazdaságiakat, s hogy a katonai integráció szélesebb keretrendszerbe (NATO) kerül, s az is, hogy az európai nemzetállamok kis csoportja sem képes egyetlen lendülettel kilépni a nemzetállami struktúrákból és politikai uniót létrehozni.

• A doktori értekezés tézisei (PDF formátumban)